Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

536 joghatályának megítélésénél tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalomban elfogadotl szokások- és gyakorlatra, s habár az okirat tartalmának téves értelmezése mint jogkérdés felülvizsgálat útján érvényesíthető: eme helyesen csak együttesen vizsgálható kél panasz lényege abból áll, vájjon helyesen értelmezte-e a felebbezési bírósága D) alatti felperesi nyilatkozatot; meri ha e részben értelmezési szabályi sértett meg, különösen ha annak szövegét akár a nyelv- akár az észtani magyarázat elveivel ellentétesen értelmezte: ítélete szerkezeténél fogva egészben megdől, és egyéb érvei tárgytalanokká válnak. A felebbezési bíróság azonban értelmezésével nem sertett meg magyarázati szabályt : mert az idézett okirattal a félperes az alperesnek a C) alatti okiratban tett vételi ajánlatát nem épen úgy fogadta el, a mint az ajánlat tétetett, minthogy abban a felperes másnemű czukorárút követel, arra nézve azonban, hogy a kereskedelmi forgalomban esetleg létező alapárától eltérő árkülönbözetet az eladónak megtéríti, említést sem tesz: ennélfogva az alperes által vitatott kereskedelmi szokás létezése a peres kérdés eldöntésére közömbös, a felebbezési bíróság pedig a D) alatti okirat helyes magva lázasával és illetve a K. T. 319. 5j-a, valamint a K. T. 265. és 2(>6. §-a alapján helyesen állapította meg, hogy a felperesnek az ajánlatnak meg nem felelő ez a nyilatkozata a vételügylet létrejöttét eredményező elfogadásnak nem tekinthető: vagyis hogy a lélek kőzöl! vételügylet nem létesült. 521. A keresetnek a felebbezési eljárásban törlőn! leszállítása is mérvadó a keresel tárgya értékének megálla*pításánál. (ISIK?: XVIII. l.-ez. 1. ISI. (1897 márczius 18. 1897. G. 25. sz. a.) A kír. ítélőtábla: Az 1893 : XVIII. t.-CZ. 31. szakaszának á-ik pontja szerint a felperes kereseti kérelmét felemelheti vagy leszállíthatja a nélkül, hogy ez a kei-eset megváltoztatásának volna tekinthető. Minthogy pedig az idézett törvény 152. szakasza értelmében a per a felebbezési bíróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai között egészen újból tárgyalandó, e szerint tehát a felebbezési tárgyalás az első bíróság előtti tárgyalásnak csupán folytatása, minthogy különben is a 130. szerint a felebbezési