Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

251 értelemben nyilatkozik, hogy a gépet minden lehetőnek elkövetése daczára nem használhatja, alperes azzal a határozott kijelentéssel zárja, hogy «kénytelen vagyok a gépet tisztelt czímükre vasútra tenni, mit ezennel tudatok.» E levél jelzett tartalmának pedig figye­lemmel a K. T. 265. §-ára is, más értelem nem tulajdonítható, mint az, hogy alperes a kérdéses gépet felperesnek, mint a ki az alperest a (i) alatti levele szerint is a gépre nézve vevőjének tartotta, az oknak, a mely miatt ezt teszi, előadása mellett, rendelkezésre bo­csátja. Minthogy pedig a per adatai szerint alperes a kérdéses gépet,, miután annak hiányzó részeit az 1895. évi augusztus hó 7-én vagy 8-án a felperestől megkapta, rögtön megpróbálta, s a próba eredmé­nyéhez képest már két-három nap után, mely idő a kellő kipróbá­láshoz nyilván szükséges volt, felperessel a fentebbiek szerint értel­mezett A/f alatti levélben a rendelkezésre bocsátást közölte, e rész­ben az alperest késedelem nem terheli. Tekintve már most, hogy felperes annak a körülménynek bizonyítására, hogy az általa eladott, használt cséplőgép rendeltetésének megfelelően használható volna, egyáltalán nem vállalkozott; s így felperesnek, a ki azt, hogy a vételi ügyletből folyó kötelezettségének a maga részéről megfelelt, ki nem mutatta, a vétel egységes voltánál fogva az adásvétel tárgyát képezett cséplőgép és tartozékául szolgáló rosta egy összegben kikö­tött vételára követelhetéséhez törvényszerű igénye nincs : alperes, felülvizsgálati kérelmének helyt adni s mindkét alsóbirósági itelel megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. 190. A kereskedelmi vételből származó szavatosság tekin­tetében az ügylet megkötése helyén fennálló kereske­delmi szokások irányadók. A kőbányai sertés-kereskedelmi szokások 10. §-áboz (12099/1892. sz. keresk. min. rendelet.) (1897. november 12. 1897. II. G. 85. sz.) A kii*. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság tényként állapí­totta meg: hogy az adásvételi ügyletet a peres felek Kőbányán kö­tötték meg, s hogy az adás-vétel tárgyát tevő sertések átadása és átvétele ugyanott történt; hogy a szerződés megkötése alkalmával az eladó szavatolása tekintetében a peres felek között különös meg­állapodás létre nem jött; és hogy a nem kifogásolt vételári összeg-

Next

/
Thumbnails
Contents