Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

252 bői az alperes részéről utólag igényelt leengedés tárgyában a szerződő felek végmegállapodásra nem jutottak. Ez a tényállás tehát, miután alperes olyan jogszabályt, melynek megsértésével az annak alapul szolgáló fentebbi tények megállapíttattak, felülvizsgálati kérelmében meg nem jelölt, a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. E tényállás alapján helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a peres kérdés elbírálásánál az ügylet megkötése helyén (Kőbányán) fennálló sertéskereskedelmi szokások alkalmazandók. Minthogy pedig a magy. kir. kereskedelemügyi ministernek 1892. évi márczius hó 5-én 12099. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyott és a kir. Ítélőtábla által is ismert budapest-kőbányai sertéskereskedelmi szokások 10. §-a akként rendelkezik, hogy: «a vevő csak egészséges sertéseket köteles átvenni, de ha az átvétel már megtörtént, az eladó a vevőnek a sertések egészségi állapotáért nem felelős, és nem felelős az egyes sertésekben netán már az átadáskor rejtett belső hibáért vagy betegségért :sem»; és minthogy alperes felülvizsgálati kérvényében határozottan nem is állítja, hogy az idézett sertéskereskedelmi szokások hatályon kívül helyeztettek volna: annálfogva a szerződő felekre eltérő megállapodás hiányában egyaránt kötelező ezen kereskedelmi szokás alapján helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi következtetése, hogy felperes, mint eladó, a fenforgó esetben a sertések busának részben történt elkobzása miatt alperesnek szavatossággal nem tartozik és ebből kifolyólag helyesen intézkedett a felebbezési bíróság, midőn alperest kár czimén érvényesített beszámítási igényével elutasította és ugyanőt a mennyiségileg nem kifogásolt hátralékos vételár fizetésére kötelezte, mert habár az idézett kereskedelmi szokás könnyít a szavatosságnak az általános magánjogban lefektetett elvein, mégis miután a szavatosságra vonatkozó magánjogi szabályoktól a felek eltérhetnek, a kérdésben forgó szokás, mint feltétlenül parancsoló vagy feltétlenül tiltó törvénybe nem ütköző, mindkét félre nézve kötelező hatálylyal bir. A kifejtettek szerint a felebbezési bíróság az által, hogy a fenforgó esetre az említett kereskedelmi szokást alkalmazta, anyagi jogszabályt nem sértett. 191. A fuvarlevél a vasúti fuvarozási ügylet létrejöttére vonatkozóan úgy a belföldi, mint a külföldi forgalom-