Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

245 -zatával vállalt-e s minő korlátok között kezességet. <1893: XVIII. t.-ez. 18r>. §. a.) (1897 október 8. 1897. II. G. 77. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felebbezési bíróságnak e tekintetben meg nem támadott Ítéletében megállapított, a S. E. T. 197. §-a értelmében e helyütt mérvadó tényállás szerint elsőrendű alperes F. J. felperesi czég egyik tagjával, H. J.-vel szemben a kereseti követelés tekintetében a következő nyilatkozatot tette: «ha abban .a helyzetben leszek, Róza nővérem (másodrendű alperes) tartozását kiíizetem.o Ebből a nyilatkozatból, habár az kétségtelenül kötelezettség elvállalását fejezi ki, mégis tekintve, hogy alperes elvállalt kötelezettségét egész határozottsággal azon feltételhez köti, hogy ha ő abban a helyzetben lesz, hogy nővére helyett fizethessen, a felebbezési bíróság helytelenül és anyagi jogszabály megsértésével állapította meg azt, hogy elsőrendű alperes felperes irányában a kereseti követelés tekintetében korlátlan, és másodrendű alperessel egyetemleges fizetési kötelezettséget vállalt, és helytelenül alkalmazta a kérdésben forgó nyilatkozat értelmezése körül a K. T. 331. §-át, melyben csakis a teljesítési határidő megjelölésére használt kifejezések értelmezésére szolgáló szabályok foglalvák, de helytelenül hivatkozik e tekintetben a K. T. 268. §-ára is, mely csak oly esetben nyerhet alkalmazást, ha a felek szerződésileg másban nem állapodtak meg. Ezeknél fogva és tekintve, hogy nem forog fenn ok arra nézve, hogy a kötelezettségvállalásnak jelzett korlátozása hatálytalannak és nem létezőnek tekintessék, tekintve, hogy a kikötött feltétel beállta előtt elsőrendű alperesnek fizetési kötelezettsége nem áll be, végre tekintve, hogy a felebbezési biróság Ítéletében ezeket az adatokat és viszonyokat, a melyek alapján megállapítható lenne, hogy elsőrendű alperes azon helyzetben van-e, hogy a kereseti követelést másodrendű alperes helyett kifizethesse, meg nem állapította s ennek megállapítása a végrehajtási elj EIXcLS r«x fenn nem tartható, ezekhez képest pedig a felülvizsgálati biróság nincs azon helyzetben, hogy a per érdeme felett határozhasson, a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, a felebbezési biróság Ítéletének és eljárásának elsőrendű alperesre vonatkozó részét a S. E. T. 204. §. alapján fel kellett oldani.