Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
241 vont jogi következtetés utján és így jogszabály megsértésével minősítette a peres felek között létrejött jogviszonyt akként, hogy alperes a papírra vonatkozólag felperessel csak mint harmadik személy nevében eljárt közvetítő lépett összeköttetésbe, mert a fentebbiek alapján a peres felek között létrejött ügylet, mely szerint értékpapírnak, illetve ezzel egy tekintet alá eső külföldi bankjegynek az e részben a felülvizsgálati, illetve csatlakozási kérelemben meg nem támadott tényállás szerint a peres felek között kölcsönösen megállapított áron való beváltása iránt felperes az alperessel megegyezésre lépett és így azt tőle megvette (K. T. 336. §.) vételügyletnek minősíteiidő, melynél alperes eladóként, felperes pedig vevőként szerepelt. Minthogy pedig anyagi jogszabály, hogy abban az esetben, ha a szerződő felek valamelyike az ügylet tárgyára nézve lényeges tévedésben van, az érvényes szerződés létrejöttéhez szükséges kölcsönös megegyezés hiányában az ügylet érvénytelen ; és minthogy értékpapír vételét tárgyazó ügyletnél a felek szándéka a dolog természeténél fogva kétségtelenül arra irányul, hogy az eladott értékpapír, mint ilyen, értékesíthető legyen (értéket képviseljen): ennélfogva abban az esetben, ha az alperes által felperesnek eladott papír az ügylet megkötésekor teljesen értéktelen és felperes vevő e tekintetben tévedésben volt, a peres felek között létrejött ügylet, melynek a felek szándékának megfelelő tárgya (megvett értékpapir) ebben az esetben tényleg nem is létezik, érvénytelen és ugyanazért éhben az esetben felperes vevő az alperes eladótól az ennek íizetett vételár visszatérítését jogosan követelheti. De jogszabály az is, hogy az árú átadásától fogva az árút érő vétlen baleset veszélye a vevő rovására esik. A fennforgó esetben tehát, midőn felperes vevő az alperes eladóval kötött vételügylet érvénytelenségét azon az alapon vitatja és a fizetett vételár visszafizetését keresetében azon az alapon követeli, hogy utóbb megtudta, hogy az általa alperestől megvett 100 dolláros papir teljesen értéktelen, a peres kérdés alapos eldönthetéséhez szükséges annak megállapítása: 1. hogy mi okból, illetve mely tényéknél fogva tekintendő az eladott papir teljesen értéktelennek? 2. hogy mi módon tudta meg felperes annak értéktelenséget ? 3. hogy mikor lett a szóban forgó papir értéktelenné, nevezetesen az ügyletnek a peres felek között megkötése és a papírnak felperes részére átadása előtt-e vagy ezután. Minthogy azonban a felebbezési bíróság a feleket e tekintetben homályos tényelőadásaik kiegészítésére fel nem hívta (S. E. T. 37. §.) és a tényállást a jelzett irányban meg Térfi: ítélőtáblai határozatok. II. 16