Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

-239 meghatározni és megállapítani, a puszta elvi kinyilatkoztatás által maga a szerződés meg nyilván nem létesül s az csak akkor jő létre, ha az elvi kijelentésl a leieknek az ügylel részleteire is kiterjedő valóságos megegyezése és ennek irásba foglalása váltja fel. Felperes azon állításának helyes voltara, hogy az A) alatti a felek végleges megállapításál tartalmazza, nem vonható következtetés abból a körülményből sem, hogy az alperes gyárában az 1896. évi márcziustól számított négy hónapon kérésztől a gyufagyártás tényleg a felpere- szabadalma alapján foganatba vétetett; mert meg ha való volna is, hogy ez az intézkedés nem a felperes, mint volt művezető igazgató egyoldalú rendelkezéséből, hanem az alperes igazgatóságának hozzájárulásával történt : ez még nem zárja ki azt, hogy az igazgatóság ezt a 3/F) alattihan foglalt s felperessel saját előadása szerint is közölt feltételeknek a felperes részéről történt elfogadásának feltételezése mellett tette. 183. Közvetlen vétel vjijjy hizomány? (1875: XXXVII. t.-ez. 3<>8. §.) Ha a szerződő lelek valamelyike az ügylet tárgyára nézve lényeges tévedésben van, az érvényes szerződés létrejöttéhez szükséges kölcsönös megegyezés hiányában az ügylet érvénytelen. Értékpapír vételét tárgyazó ügyletnél a lelek szándéka a dolog természeténél fogva kétségtelenül arra irányul, hogy az eladott értékpapír, mint ilyen, értékesíthető legyen. Az árú átadásától fogva az árút ért vétlen baleset veszélye a vevő rovására esik. Feloldás a miatt, mert a bíróság a feleket homályos tényelőadásaik kiegészítésére fel nem hívta s a tényállást meg nem állapította. (1893: XVIII. t.-ez. 37. 204. §§. 185. e. p.) (1897. október 1. 1897. II. G. 72. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság N. J. tanú vallomása alapján tényként állapította meg azt, hogy a nevezett tanú akkor, midőn a keresetben említett amerikai értékpapírt (bankjegyet)