Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

tüzetes előadása mellett nem fogadta el valónak felperes ama tényállítását, hogy felperes jogelőde és az alperes között oly értelmű szerződés létesült, mely szerint alperes a felperes jogelőde S. M. gyufagyártási tárgyazó 43101. számú szabadalmának átruházásáért és illetve kihasználásáért, akár folytatja az alperes a szabadalom szerinti gyártási, akár nem •— három éven át a felperes jogelődje részére havi részletekben fizetendő évi 1200 írt fizetésére kÖtelezte*magát Annak előre bocsátása mellett, hogy felperesnek csak felülvizsgálati kérelmében felhozott az a tény állítása, hogy az A) alatti okiratnak az a záró rendelkezése, hogy «az Írásbeli szerződéstervezet elkészítésével jogtanácsos bizatik meg», csuk utólag és az ő hozzájárulása nélkül vétetett be a jegyző könyvbe — az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §. harmadik bekezdésében foglaltaknál fogva e helyütt egyáltalán figyelembe nem vétethetett: nem fogadja el a kir. Ítélőtábla alaposnak a felperes felülvizsgálati kérelmének azt a panaszát, hogy a felebbezési bíróság a szerződés megkötésére vonatkozó anyagi jogszabályokat helytelenül alkalmazta és illetve az A) alatti okirat tartalmát helytelenül értelmezte volna. Szabályul szolgál ugyanis, hogy a felek akarata, ott, a hol megállapodásaikat írásba foglalták, az okirat tartalma alapján határozandó meg: nem követett tehát el a felebbezési bíróság jogszabálysértést, midőn annak a vitás kérdésnek az eldöntésénél, hogy az alperes és a felperes jogelőde közt a vitatott és a kei-eseti igény alapjául felhozott szerződés létre jött-e vagy sem? első sorban a felperes által keresetéhez mellékelt A) alatti okirat tartalmára volt figyelemmel. Úgyszintén az okiratok magyará* zatára vonatkozó jogszabályokat sem alkalmazta helytelenül a felebbezési bíróság akkor, midőn arra a következtetésre jutott, hogy mivel az A) alattiban foglaltak szerint alperes a felperes italán* jövedelmi forrást képezhető szabadalmainak megszerzéséről csak elvileg nyilatkozott, az ügyletnek megkötését illetőleg pedig világosan és kifejezetten a jogtanácsos által elkészítendő tervezet nyomán majd csak később szerkesztendő és kiállítandó írásbeli szerződésre utalt, az A) alatti a vitatott szerződést nem tartalmazza, mert úgy a grammatikai, mint a logicai magyarázat szabályai szerint, ennek az okiratnak tekintettel a kereskedelmi törvény 265. §-a rendelkezésére is, más értelmezést a felülvizsgálati bíróság sem adhat. Ott ugyanis, a hol a felek valamely tárgyalás nem végleges befejeztével a kötendő ügylet felől csak elvileg nyilatkoznak és az elvileg helyeseknek felismerteket egy később szerkesztendő okirat által kívánják