Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

bíróság ítéletének azt a részét, mely által az alperes jarára összeírt ingóságok a bírói zár alól a közadós irányában is feloldattak, meg­változtatni és felperest keresetének erre irányuló részével elutasítani kellett azért, mert a közadósnak a csődtörvénynek a felebbezési bíróság Ítéletében felhívott 27. §-a értelmében megtámadható jog­cselekvényei nem általában, hanem az idézett törvény 26. §-a vilá­gos rendelkezése szerint csakis a csődhitelezők irányában hatályta­laníthatok. El kellett utasítani azonban az alperes felülvizsgálati kérelmét abban a részében, mely a felebbezési bíróság Ítéletének az ellen a rendelkezése ellen irányult, mely szerint a keresethez A) alatt csatolt zálogolási jegyzőkönyvben összeirt ingóságoknak az alperes javára történt birói zár alá vétele a végrehajtást szenvedett M. P. csődhitelezői irányában hatálytalannak kimondatott, azért: mert alperesnek a felebbezési bíróság ítéletében foglalt ténymegálla­pítás ellen felhozott panasza az előrebocsátottak szerint alaptalan, lévén: a felebbezési bíróság az ítéletében foglalt tényállásból helye­sen vonta le azt a jogkövetkeztetést, hogy az alperes által megszer­zett zálogjog a csődtörv. 27. §-a 2. pontja élteimében a közadós M. P. csődhitelezői irányában hatálytalan. 182. A felek akarata ott, a hol megállapodásaikat írásba foglalták, az okirat tartalma alapján határozandó meg. Ha a felek valamely tárgyalás nem végleges befejezté­vel a kötendő ügylet felől csak elvileg nyilatkoznak és az elvileg helyeseknek felismerteket egy később szer­kesztendő okirat által kivánják megállapítani, a puszta elvi kinyilatkoztatás által maga a szerződés még nem létesül és csak akkor jő létre, ha az elvi kijelentést a feleknek az ügylet részleteire is kiterjedő valóságos megegyezése s ennek irásba foglalása váltja fel. Szerződés értelmezése a felülvizsgálati eljárásban. (1893: XVIII. t.-cz. 185. §). (1897. szeptember 30. 1897. II. G. 71. sz. a.) A kii*. ítélőtábla: A felebbezési bíróság a tárgyalás és bizo­nyítás egész tartalmának az 1893. évi XVIII. t.-cz. 64. §-a értelmé­ben történt méltatása alapján és a meggyőződését előidéző okok.

Next

/
Thumbnails
Contents