Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

220 alatti okirat magában véve szolgálati szerződést nem alkot, sem ilyet nem pótol, mert továbbá alkalmazott alatt a kereskedői világban nemcsak a kereskedővel szolgálati viszonyban álló segédszemélyzet, hanem az ügynök is értetik; felperesnek alkalmazottként lett megjelöléséből nem lehet tehát levonni azt a következtetést, hogy felperes alperessel szolgálati viszonyban állott. Ezek szerint felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság a S. E. T. 96-ik §-át nem helyesen alkalmazta, alaptalan levén, tekintve, hogy a felebbezési biróság az általa megállapított tényállásból helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperesnek szolgálati és felmondási időre járó fizetéshez nincs jogos igénye: felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. 170. A csődtörvénynek a megtámadási jogot tárgyazó rendelkezései a be nem jegyzett kereskedők és kereskedőknek tekintendő iparosok ügyletére is alkalmazandók. (1881 : XVII. t.-cz. 27. §.) Feloldás annak megállapítására, hogy a kielégítést nyert hitelező a fizetések megszüntetéséről hirt-e tudomással vagy nem. (1893: XVIII. t.-cz. 204. §.) (1897 szeptember 10. 1897. II. G. 53. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Állandó birói gyakorlat szerint a csődtörvénynek a megtámadási jogot tárgyazó rendelkezései a kereskedők és kereskedőknek tekintendő iparosok ügyleteire és jogcselekményeire, akár jegyeztették be azok czégüket, akár nem, egyaránt alkalmazandók levén, a felebbezési biróság nyilván tevésen értelmezte a csődtörv. 27. §-át akkor, midőn ennek a törvényhelynek a fizetések megszüntetésére vonatkozó szabályát azért nem vette a jelen ügy elbírálásánál irányadóul, mivel a közadós M. P. czége bejegyezve nem volt. A dolog ezen állásánál fogva és minthogy a felebbezési biróság Ítéletében megállapítást nyert, hogy a közadös M. P. üzlete a kisipar körét meghaladta, s ekként az a keresk. törv. 5. $-a rendelkezésénél fogva kereskedőnek tekintendő: továbbá a felebbezési biróság azt is megállapította, hogy a közadós akkor, midőn az alperes részére azokat a fizetéseket teljesítette, melyeknek a csődtömeg részére leendő visszatérítését felperes kei-esete által