Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

201 megsértését abban találja, hogy a felebbezési tanács ugyanazon birákból állt, a kik az alapper felebbezési tárgyalásán részt vettek, az anyagi jogszabály megsértése czimén pedig a miatt támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, mert habár tanukkal bebizonyította, hogy alperes önként és kényszer nélkül állította ki a kereseti köve­telés alapját képező egyezségi okiratot, melyben magát a felperes­nek okozott és a felülvizsgálati kérelem szerint bebizonyított kár megtérítésére kötelezte, a felebbezési bíróság megállapította, illető­leg fenntartotta az alapperből azt a megállapítását, hogy alperes lelki kényszer nyomása alatt vállalt és pedig nem kártérítés, de fel­peresnek a büntető perben tanúsítandó magatartása jutalmául fize­tési kötelezettséget. Az eljárási szabályok megsértése miatt emelt panaszt figyelembe venni nem lehetett, mert, hogy a felebbezési tanácsnak az alapper elbírálásában részt vett tagjai az újított per­ben itélő felebbezési tanácsnak tagjai nem lehetnek, semmiféle köte­lező szabály elő nem irja. De alaptalan felperesnek az anyagi jog­szabály megsértése czimén emelt panasza is. A felebbezési bíróság ugyanis azért utasította el az alapperben felperest keresetével, mert az ő kérelmére alperes és társai ellen lefolytatott bűnügyi eljárásban hozott ítélettel megállapíttatván, hogy felperesnek nincs kára, hogy neki sem alperes, sem más kárt nem okozott, minthogy felperes a felebbezési tárgyaláson sem volt képes előadni és felszámolni azt a kárt, a mit neki állítólag alperes okozott, felperesnek kártérítéshez tehát jogczime nincs. Továbbá mert az alperes által fizetni kötele­zett 400 frt valóságban nem kártérítési összeget képez, de azt fel­peresnek a büntető eljárásban tanúsítandó magatartása jutalmául ajánlotta fel alperes, már pedig a hivatalból üldözendő bűnügyek miatti eljárásban ilyen ellenszolgáltatás kikötése a jogrendbe és jó erkölcsbe ütközik, azért ez a követelés bírói úton nem érvényesít­hető, továbbá, mert ha még eredetileg érvényes lett volna is az egyezség, ez hatályát vesztette, mert a kir. ügyész felebbezése követ­keztében a kir. törvényszék nem hozott végérvényes fölmentő hatá­rozatot és így nem állt be a feltétel sem, melytől függően alperes a fizetést megígérte, végül elutasította a keresetet azért, mert alperes benső, lelki kényszer hatása alatt vállalt fizetési kötelezettséget, mely kényszert alperesnek a bünperbe vonása, állásától e miatt tör­tént felfüggesztése és állásának elvesztése miatti aggodalom idézték elő, ezt a helyzetet felperes felhasználta és így alperes elvállalt köte­lezettsége már e miatt is érvénytelen. Felperes perújítását új bizo-

Next

/
Thumbnails
Contents