Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

201 megsértését abban találja, hogy a felebbezési tanács ugyanazon birákból állt, a kik az alapper felebbezési tárgyalásán részt vettek, az anyagi jogszabály megsértése czimén pedig a miatt támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, mert habár tanukkal bebizonyította, hogy alperes önként és kényszer nélkül állította ki a kereseti követelés alapját képező egyezségi okiratot, melyben magát a felperesnek okozott és a felülvizsgálati kérelem szerint bebizonyított kár megtérítésére kötelezte, a felebbezési bíróság megállapította, illetőleg fenntartotta az alapperből azt a megállapítását, hogy alperes lelki kényszer nyomása alatt vállalt és pedig nem kártérítés, de felperesnek a büntető perben tanúsítandó magatartása jutalmául fizetési kötelezettséget. Az eljárási szabályok megsértése miatt emelt panaszt figyelembe venni nem lehetett, mert, hogy a felebbezési tanácsnak az alapper elbírálásában részt vett tagjai az újított perben itélő felebbezési tanácsnak tagjai nem lehetnek, semmiféle kötelező szabály elő nem irja. De alaptalan felperesnek az anyagi jogszabály megsértése czimén emelt panasza is. A felebbezési bíróság ugyanis azért utasította el az alapperben felperest keresetével, mert az ő kérelmére alperes és társai ellen lefolytatott bűnügyi eljárásban hozott ítélettel megállapíttatván, hogy felperesnek nincs kára, hogy neki sem alperes, sem más kárt nem okozott, minthogy felperes a felebbezési tárgyaláson sem volt képes előadni és felszámolni azt a kárt, a mit neki állítólag alperes okozott, felperesnek kártérítéshez tehát jogczime nincs. Továbbá mert az alperes által fizetni kötelezett 400 frt valóságban nem kártérítési összeget képez, de azt felperesnek a büntető eljárásban tanúsítandó magatartása jutalmául ajánlotta fel alperes, már pedig a hivatalból üldözendő bűnügyek miatti eljárásban ilyen ellenszolgáltatás kikötése a jogrendbe és jó erkölcsbe ütközik, azért ez a követelés bírói úton nem érvényesíthető, továbbá, mert ha még eredetileg érvényes lett volna is az egyezség, ez hatályát vesztette, mert a kir. ügyész felebbezése következtében a kir. törvényszék nem hozott végérvényes fölmentő határozatot és így nem állt be a feltétel sem, melytől függően alperes a fizetést megígérte, végül elutasította a keresetet azért, mert alperes benső, lelki kényszer hatása alatt vállalt fizetési kötelezettséget, mely kényszert alperesnek a bünperbe vonása, állásától e miatt történt felfüggesztése és állásának elvesztése miatti aggodalom idézték elő, ezt a helyzetet felperes felhasználta és így alperes elvállalt kötelezettsége már e miatt is érvénytelen. Felperes perújítását új bizo-