Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

196 ványon teljesített fizetés szerződésszerűen és kellő idő­ben teljesítettnek tekintendő. (1898 május 27. 1898. I. G. 88. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes a S. E. T. 185. §-ának a) pont­jára alapított felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a fe­lebbezési biróság az érvényben levő anyagi jogszabályoknak mellő­zésével állapította meg, hogy a haszonbérlő alperes fizetési kötele­zettségének elmulasztása a haszonbéri szerződés megszüntetését nem eredményezi. Felülvizsgálati kérelmének azonban helyet adni nem lehetett, mert — habár állandó birói gyakorlat szerint a ha­szonbéri összegnek késedelmes fizetése a haszonbéri szerződésnek megszüntetését még akkor is maga után vonhatja, ha ez — a fize­tési késedelem következményeként — szerződésileg kikötve nincs ;. minthogy a felebbezési biróság által megállapított és a S. E. T. 197. §-ának rendelkezése szerint a felülvizsgálatnál is irányadó tény­állás szerint az alperes a szerződésileg 1897 október i-én esedékes haszonbéri összeget a felperesnek még azon a napon posta útján kézbesíttetni megkisérlette, de a felperes az átvételt megtagadta; és minthogy a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy — az el­lenkezőnek kikötése hiányában — a helyben, postautalványon telje­sített fizetés szerződésszerűen teljesítettnek tekintendő, a birói gya­korlatnak megfelelő, a mennyiben az ily módon való fizetés rend­szerint kellő időben teljesítettnek fogadtatik el; ez alapon a feleb­bezési biróság helyesen állapította meg, hogy az alperest a fizetésben késedelem nem terheli, s hogy ebből következőleg a felperes által — a haszonbérlet megszüntetése iránt — indított keresetnek jogszerű alapja nincs. Ha tehát valónak volna is tekinthető felperesnek a fe­lebbezési biróság által tényként meg nem állapított az az állítása, hogy az alperes az esedékes haszonbérösszeget — ennek a felperes részéről tett visszautasítása után — sem le nem fizette, sem birói letétbe nem helyezte : ez a körülmény, a mennyiben már a fenteb­biekkel megállapíttatott, hogy az alperest a fizetés tekintetében mulasztás nem terheli, a felperest nem a szerződés megszüntetésé­nek, hanem csakis betöltésének követelhetésére jogosítja fel. 157. A ki valamely hibátlan minőségben átvett tárgy megőrzésére vállalkozott, az átvett tárgyat szintén hibát-

Next

/
Thumbnails
Contents