Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

193 mében a felebbezési bíróság a bizonyítás felvételét kiküldött vagy megkeresett bíróra bízhatja, ennek következtében a felebbezési bíró­ságnak a most felhívott §. szerinti eljárása a törvény rendelkezésé­nek megfelelvén, alaptalannak kellett tekinteni alperesnek azt a pana­szát, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 95. §-ába foglalt eljárási szabály meg­sértetett volna. A felebbezési bíróság által megállapított és a S. E. T. 197. §. értelmében e bíróságnál is irányadó tényállás szerint felperes nőnek külön vagyona van, míg a végrehajtást szenvedett férje telje­sen vagyontalan; továbbá, hogy felperes a feles müvelés alatti föl­det külön vagyonát képező gazdasági felszerelésével művelte, és külön vagyonát képező földön termett gabonával vetette be. Ebből a tényállásból felismerhető az a ténykörülmény, hogy a szerzemény, vagyis a termények, alapját a nőnek külön vagyona képezi; abból a körülményből pedig, hogy felperes nő a feles müvelés alatti földet saját neve alatt, kizárólagos birtokába vette, nyilvánvaló felperes nőnek az a szándéka, hogy külön vagyonát elkülönítve kezelje és jö­vedelmeztesse. Minthogy pedig az érvényben álló anyagi jogszabá­lyok értelmében ebben az esetben az alól a főszabály alól, hogy a házasság tartama alatt előállott vagyonszaporulat közszerzeményt képez és főszerzőnek a férj tekintendő, kivételt állapit meg akként, hogy a szerzemény, mint a fővagyon járuléka, a házasság tartama alatt is megmarad a külön vagyon tulajdonosának birtokában és ren­delkezése alatt, e szerint pedig arra végrehajtás, a férj ellen szerzett jog alapján nem vezethető, és ennek az anyagi jogszabálynak a fe­lebbezési biróság ítéleti rendelkezése megfelel, ugyanazért alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési biróság ítélete anyagi jogszabályba ütköznék. 154. Az egyetemlegesség nem vélelmezendő; az vagy a felek akaratából, vagy a törvény szabályainál fogva létesül. (1898 május 20. 1898. I. G. 83. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes a S. E. T. 185. §. a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbe­zési biróság a kereseti követelés alapját képező okiratok helytelen értelmezésével és az egyetemlegességi jogviszonyra vonatkozó kö­Térfl: Ítélőtáblai határozatok. II. 13

Next

/
Thumbnails
Contents