Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

GXV létre, melyet egyik társasági tag a saját nevében még abban az időben kötött, a mikor a társaság üzlete még meg nem kezdődött, habár az ügylet a társaság fennállása idején teljesíttetett. B. 212. 286. Az a jogszabály, mely szerint a kereskedelmi társaságnak alapító tagjai vagy azok nevében eljárt elnök tényeikért személyesen és egyetemlegesen felelősek, csak harmadik személyek irányában alkalmazható, de nem alkalmazható annak a hitelezőnek követelésére nézve, a ki a tervezett részvénytársaságnak szintén tagja lévén, ezekkel együtt ugyancsak egyetemleges kötelezettségben áll. B. 76. 93. A szövetkezet igazgatóságának tagjait pusztán e minőségük alapján vagyoni felelősség harmadik személyekkel szemben, szavatosság pedig egyáltalában nem terheli. Po. 939. 771. A szövetkezetnél megrendelt és kiszolgáltatott árút a megrendelő ellenkező kikötés hiányában azonnal vagy legkésőbb az üzleti év végén megtéríteni tartozik. B. 144. 179. 259 335. §§. A kereskedelmi ügyletek általában. L. a Magánjogban Kötelmi jog és Szerződések a. is. Kávéházi, mint ipari üzletnek vétele és e vétel közvetítése nem kereskedelmi ügylet. B. 16. 21. Az 1875 : XXXV11. t.-cz. 261. $-ában felállított az a vélelem, hogy a kereskedő által kötött szerződés a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintetik, a kezességvállalás tekintetében is fennáll. B. 180. 234. Ha a felek szóbelileg egyezkednek és azután egyik a másiknak irást ad is és ez azt kifogás nélkül elfogadja, a megállapodásra nézve — ha a felek ellenkező akarata nem bizonvíttatik — az irás irányadó. B. 235. 317. Gy. 423. 494. V. ö. C. (F. II. 55.) A kifejezésre nem juttatott szándék az 1875 : XXXVII. t.-cz. 265. §-a rendelkezésének értelmében sem képezheti a birói méltatás tárgyát. B. 197. 266. A kereskedelmi forgalomban minden olyan kinyilatkoztatás, melynek czélja, hogy a hitelezőben megnyugvást keltsen a részben, mikép az adós tartozása annak idején kiegyenlíttetni fog, a nyilatkozó részéről a jótállás elvállalásának természetével bír. B. 177. 230. Kereskedelmi kezesség. B. 236. 318. Gy. 385. 447. Kezesség. L. a Magánjogban is. Kereskedelmi ügyletnek tekintetik a kezességvállalás, ha a kereskedő nem bizonyítja, hogy az általa vállalt kezesség üzletének folytatásához nem tartozott. B. 180. 234. Ez a nyilatkozat: «Ünnek nem szabad fivéremnél egy krajczárt sem veszíteni)) a kereskedelmi forgalomban kezességet állapit meg. B. 177.230. Ez a nyilatkozat: «Ha abban a helyzetben leszek, nővérem tartozását kifizetem)), korlátlan és egyetemleges fizetési kötelezettséget nem létesít és az ki nem mondható azoknak az adatoknak és viszonyoknak kiderítése nélkül, melyek alapján megállapítható lenne, hogy a nyilatkozó abban h*