Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 67 jeszthetö azokra is, akik a követelt ingók birtokába kormánybiztosi intézkedés folytán jutottak. Indokolás: A 10.490/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ának 8. pontja és a 2. §-a értelmében az elhagyott javak tulajdonosaiként jelentkező személyek birtokbahelyezésére vonatkozó igényeinek elbírálása más hatóságok kizárásával az elhagyott javak kormám biztosa hatáskörébe tartozik. Ezen igények mikénti elbírálása tekintetében a rendelet 31. §-a intézkedik. Ennek a §-nak 2. bekezdése értelmében, amennyiben a tulajdonosként jelentkező személy a tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti, a kormánybiztos ót birtokba helyezi, ellenkező esetben a fennálló birtokhelyzetet változatlanul hagyja. Ilyenkor a tulajdonosként jelentkező személy a tulajdonjogát a kormány biztossal szemben perrel érvényesítheti. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az elhagyott javak kormánybiztosa arra való tekintettel, hogy a felperesnek az 1945 július 7-én kelt F/6, alatti beadványában a még hiányzó ingók birtokbahelyezése iránt előterjesztett kérelme tárgyában intézkedést nem tett, olyannak tekintendő, mint aki a birtokbahelyzetet fenntartotta. Ennélfogva felperes a tulajdoni igényét a rendelet 31. §-a értelmében a kormánybiztossal szemben perrel érvényesítheti. De a dolog természete szerint is nincs perrendi akadálya annak sem, hogy perrel lépjen fel azokkal szemben is, akik a kormánybiztosi intézkedés folytán jutottak az általa igényelt ingóságok birtokába. Az alperesnek az az ellenvetése, hogy ót a rendelet helyes értelmezése szerint csak a kormánybiztos kötelezheti a per tárgyát tevő ingóságok kiadására, a felperes kereshetőségi jogának támadása, ennek az elbírálása azonban a pergátló kifogás keretén kívül esik és az ügy érdemére tartozik. Kúria, P. VI. 3.051/1947. — 1948 április 21. 72. /. (Pp. 676. §. 6.800 1945. M. E. sz. r. 4. §). Későbbi perben kimondott házasságfelbontás hatálya a korábban indított és folyamatban maradt perre. 11. A házasság megszűnése következtében a vétkesség és az avval összefüggő névviselés és végleges nőtartás kérdése bírói döntés tárgya nem lehet. Indokolás: A peres felek egyezően adták elő, hogy a budapesti törvényszék a peres felek házasságát a 6.8C0/1945. sz. M. E. rendelet 4. §-a alapján elkülönített végítélettel jogercsen felbontotta. A házasság jogerős felbontásával a peres felek között a házasság megszűnt, joghasonlóságnál fogva tehát a Pp. 676. §-ának az a rendelkezése alkalmazandó, mely szerint 5*