Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

60 Perjogi döntvénytár Az adott esetben a felperes a per tárgyát azon az alapon követeli, hogy azt a szerződést, amelynél fogva az alperesek a per tárgyát birtokban tartják, az alperesek szerződést szegő magatartása miatt a szerződésben biztosított jogánál fogva felmondotta. Igényének igazolására becsolta a Pp. 317. § 1. bek. 2. pontjában meghatározott alakszerűségek mellett kiállított F/l. jelű szerződést, az ügyvéde által írt felmondólevelet, valamint a felmondás jogosságának a megalapozására szükséges tényekre vonatkozó leveleket, számlákat s a hátralékos köztartozásokat tanúsító közokiratokat. Az F/l. jelű szerződés azonban egymagában a felperes igényét nem igazolja, mert nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a felmondási okok igazolása esetén az alperesek az üzletet berendezési tárgyaival együtt haladéktalanul visszabocsátani tartoznak s mert az a kérdés, hogy a fentemlített többi csatolmányban foglalt adatok a szerződés jogszerű felmondására alapot szolgáltatnak-e, s hogy ennek folytán a felperesnek a per tárgyára van-e igénye, a per érdemi eldöntésére tartozik s a zárlati kérelem kapcsán el sem bírálható. Minthogy ezek szerint a kérelmező felperes igényét a Vt. 237. §-ának a) pontjában előírt módon kimutatni nem tudta, az említett törvényhelyre hivatkozással a zárlat elrendelését sikerrel nem kérheti. II. Az alperesek az F/l. alatti szerződés alapján voltak birtokban a zárlati kérelem előterjesztésének az időpontjában. Minthogy a birtoklás ténye nem vitás, a Vt. 237. § d) pontjára alapított zárlati kérelem is alaptalan. A kérelmezők vitatják ugyan, hogy az F/l. alatti okirat megbízási ügyletet tartalmaz s így az alperesek csupán birlalók, ennek a kérdésnek azonban a zárlati kérelem elbírálásánál jelentősége azért nincs, mert ha az alperesek a felperes nevében birtokolnának is, figyelemmel arra, hogy szerződés alapján birtokolnak, amely szerződés csak a benne meghatározott feltételek mellett mondható fel rögtöni hatállyal, az alperesek birtoklása hibás birtoknak nem tekinthető. Az előadottak szerint a zárlati kérelem alaptalan s így a felfolyamodásnak nem volt hely adható. Kúria, Pk. V. 154/1948. — 1948 február 6. 61. (Vht. 248. §., 9.800/1922. I. M. sz. rendelet 10., 12. §.) Zárlat alá vett film előadás által a zárlatot kérő ellenzésével szemben is esetleg más zárgondnok kinevezésével hasznosítható, ha a zárgondnok megfelelő szakmai ismeretekkel és összeköttetésekkel rendelkezik és így biz'osítani tudja, azt, hogy a film bérbeadása folyamatosan, esetenként a,