Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 35 vagy más törvényes rendelkezés végrehajtható közokiratnak nyilvánít. Sem a végrehajtási kérelemhez csatolt egyeztető bizottsági jegyzőkönyv felvétele idején hatályban volt 8.620/l{j46. M. E. sz. rendelet, sem a felek munkaviszonyát annakidején szabályozó szakmai kollektív keretszerződés, amelyet az Országos Munkabérmegállapító Bizottság Elnöke a Magyar Közlöny 213. számában 1.092/1946. szám alatt közzétett, nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az egyeztető bizottság határozatát végrehajtó közokiratnak minősítené. De a rendeletalkotó ilyen célzatának a felvehetését is kizárja a keretszerződés 1. pontjának az egyeztető bizottságok hatáskörét megszabó rendelkezése. E szerint az egyeztető bizottságok a szerződés értelmezése vagy alkalmazása tekintetében hivatottak á döntésre, határozatuk tehát jogmegállapító s nem jogalapító jellegű. Ehhez képest vitássá vált bérkérdésekkel is csupán ilyen keretben foglalkoznak s határozatuk kötelező erejűnek és haladéktalanul végrehaj thatónak kimondása (keretszerződés 1. pont 4. bek,) azt jelenti, hogy a bér összegére, esedékességére, fizetése módjára stb. vonatkozó megállapítást mind a munkáltatóra, mind a munkavállalókra kötelezőleg, nyomban irányadónak kell tekinteni s természeteseri haladéktalanul foganatba is kell venni. A kielégítési végrehajtási kérelemhez csatolt egyeztető bizottsági jegyzőkönyv, amelyben egyébként is a már megszűnt munkaszerződésből támasztott, részben kártérítési természetű igények fennállása állapíttatott meg, ezekre figyelemmel végrehájtható közokirat gyanánt nem jöhet számba, annak alapján tehát bírói végrehajtásnak helye nincsen. A felfolyamodási bíróság így jogszabálysértés nélkül utasította el & végrehajtatóknak kielégítési végrehajtás elrendelését célzó kérelmét. Kúria, Pk. V. 599/1948. — 1948 június 1. 39. • (Trt. 81.§.) Néni érdekelt harmadik személynek való elidegenítés tilalmának egyidejű bejegyzésétől, mint nem igazolható feltételtől függővé tett bekebelezési engedély létében tulajdonjog bejegyzése el nem rendelhető. Indokolás. A tulajdonjog bekebelezésére irányuló kérvényhez csatolt adás-vételi szerződés 5. pontja azt a kikötést tartalmazza, hogy a vevők az eladó hozzájárulása nélkül az ingatlant H. Pálra és tüzetesen megjelölt rokonaira semmi címen át nem ruházhatják.