Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 23 nek a költségnek összegszerű megállapításában azonban az alperes elkésett válasziratának beadásával felmerült költsége nem volt figyelembe vehető. Kúria, P. V. 2.580/1947. — 1948 január 12. 21. (Pp. 413. §.) A Pp. 413. §-ára alapított kereset elbírálása, ha az alapper iratai elvesztek. A tartásdíj felemelése iránti perben a jogsegély ebből az okból meg nem tagadható. Indokolás : A per nem vitás adatai szerint a felperes a Pp. 413. § ára alapított keresetében a lényegesen megváltozott körülményekre utalva, kérte, "hogy az előző P. 2 315/1942. számú perében hozott s jogerőre emelkedett ítélet szerint havi 20 pengő gyermektartási díj havi 200 forintban állapíttassék meg. Az elsőbíróság a felperes keresetét elutasította s ítéletét azzal indokolta, hogy az előző per iratai a háborús események folytán elvesztek ; s az eskü alatt és eskü kivétele mellett kihallgatott alperes vallomása alapján tényként állapította meg, hogy az alperes ellen gyermektartásdíj tárgyában a korábbi perben marasztaló ítélet nem hozatott. A fellebbezési bíróság ezt az ítéletet indokai alapján helybenhagyta azzal, hogy a kereset tárgyában mindaddig határozni nem lehet, amíg az akár elveszett alapiratok újra szerkesztésével, akár esetleg új kereset folytán hozandó ítélettel az alperes tartási kötelezettsége megállapítást nem ,nyer. Az iratok újra szerkesztésére azonban az elsőbíróság hivatott, s ugyancsak ugyanott indítandó meg a tartási kötelezettség újból megállapítása iránti újabb kereset, mert a Pp. 494. §-a értelmében új kereset a fellebbezési eljárásban nem indítható. • . Az alsóbíróságok ezúttal a bizonyítási eljárás teljes mellőzésével, pusztán alaki okokból a per érdemi tárgyalását megtagadták. A házasságon kívül született gyermektartására irányuló perekben a fél tulajdonképpen a gyermek ; a gyermek érdekének védelme pedig mindenkor fokozott figyelmet követel a bírótól. Nem lehet, tehát a gyermeket elütni a tartáshoz való jogától mindaddig, amig a rendelkezésre álló bizonyítási anyag teljesen kimerítve nincs. Az alakszerűségek merev alkalmazása a népi jogszolgáltatással nem egyeztethető össze. A felperesnek felülvizsgálati kérelmében alaki jogszabálysértésre alapított támadása tehát alapos. Helyes ugyan a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alapper elvesztett iratait az elsőbíróságnak kell pótolnia, fellebbezés esetében azonban ebben az irányban a szükséges rendelkezést a fellebbezési bíróság-