Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

22 , Perjogi döntvénytár ban létesített megállapodásuktól utóbb eltértek, azért nem vonható következtetés, mert az átruházás tárgyául szolgált ingatlan telekkönyvileg nem a felpereseknek, hanem annak a részvénytársaságnak a nevén állott, amelynek részvényei a felperesek tulajdonában voltak. Ez pedig már a telekkönyvátírás szempontjából is azt tette szükségessé, hogy az adásvételi szerződésben eladóként a telekkönyvi tulajdonos és ne a felperesek a saját személyükben szerepeljenek. Ez viszont magyarázatául szolgál annak, hogy az adásvételi szerződés az abban formailag eladóként nem szereplő felperesek részére a vételár egy részének készpénzben való kifizetése helyett az alperestől 'járó életjáradékról miért nem tett említést. Az alperes által felhozott abból a további körülményből pedig, hogy az ingatlan tulajdonjogának az alperes nevére történt bekebelezése után a felperesek életjáradék biztosítási szerződés kötésére tettek az alperesnek ajánlatot és hogy az egy összegben járó biztosítási díjat a felperesek az alperes szövetkezetnek befizették, az ennek megtörténte után az alperes által a felperesek részére kiállított és átadott életjáradéki szerződéseknek (kötvényeknek) az ingatlan átruházásával való összefüggése hiányára azért nem vonható következtetés, mert a felperesek a biztosítási díjat az általuk képviselt eladó részvénytársaság nevében az alperestől felvett vételárból fizették be, amely körülmény pedig kétségtelenül éppen arra mutat, hogy az adásvételi és az életjáradék biztosítási szerződések egymással összefüggésben állóan, és pedig az F/3, alattiban foglalt megállapodás gyakorlati megvalósításaként létesíttettek. Ezekhez képest a peres felek között az ingatlan eladásával kapcsolatosan létesített életjáradéki szerződés a m. Kúria fentebb hivatkozott ítélkezési gyakorlatának megfelelően életjáradéki szerződésekre vonatkozó szabályai nyernek alkalmazást . . Minthogy pedig a felperesek pengőben megállapított életjáradéka a pengő értékének a peres feleken kívül álló okokból bekövetkezett nagymérvű csökkenése, majd utóbb teljes elértéktelenedése folytán a peres felek által a szerződés létesítésekor kölcsönös jóhiszeműség mellett szem előtt tartott ügyletkötési cél megvalósítására alkalmatlanná vált, amely körülmény viszont arra szolgál jogszerű alapul, hogy az életjáradék összege a méltányosság követelményének megfelelően felemeltessék és illetőleg az a jelenleg érvényben levő forintértékben nyerjen méltányos megállapítást, ezért a m. Kúria a fellebbezési bíróságnak a felperesek keresetét elutasító ítéletét megváltoztatta, a kereset jogalapját és a felpereseknek a járadék felemeléséhez való igényét közbenszóló ítélettel megállapította, az összegszerűség kérdésében pedig az ügyet további tárgyalás és ítélethozatal végett a fellebbezési bírósághoz visszautasította. A felülvizsgálati eljárás költségeinek csupán mennyiségi megállapítása az ügynek a fellebbezési bírósághoz történt visszautasításából folyik. En-