Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár M. E. sz. rendelet hatálya alá eső járadékaiknak a felemelését a szorosabb értelemben vett magánjogi szabályok alapján követelhessék. A fellebbezési bíróságnak most ismertetett jogi álláspontja azonban téves, mert a korábbi perben keletkezett jogerős bírói ítélet a felperesek keresetét nem a jogalap hiánya okából utasította él, hanem a korábbi perben bírói döntés tárgyául a felpereseknek csak az ott perbevitt az a peres felek között vitássá vált követelése szolgált, hogy a felperesek az 1943 július hó 1. napjától 1945. évi július hó 31. napjáig terjedő időre járó járadékuk felemelését az alperestől követelhetik-e vagy sem, amely kizáróan egy határozott időszakra vonatkozóan érvényesített jog fenn- vagy fenn nem állásának a kérdésében keletkezett bírói döntés jogereje tehát a más (későbbi időre) járó járadékok felemelésének kérdésére már a Pp. 413. §-ának anyagi jogi rendelkezést is tartalmazó szabályánál fogva sem terjedhet ki. A fellebbezési bíróság által hivatkozott, az 1905. évben, tehát jóval a Pp. életbeléptetése előtt hozott 373. E. H. sz. elvi határozat viszont nem járadék felemelésének, hanem kamatkülönbözet követelhetésének vitás kérdésében keletkezett. Mindezek folytán a. m. Kúria a korábbi perben keletkezett ítéleti döntéstől függetlenül tette érdemi vizsgálata tárgyává azt az alperes védekezésére is tekintettel az ügy elbírálása szempontjából döntő jelentőségű kérdést, hogy a felperesnek az 1945. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő időre járó életjáradékuk felemelését — amely járadék felemelésének kérdése a korábbi per tárgyául nem szolgált — a magánjog szabályai alapján az alperestől követelhetik-e vagy sem. A m. Kúriának a P. VI. 470/1947. számú határozatában a P. V. 3.572/ 1942. és P. VII. 2736/1944. sz. határozataira utalással hivatkozott, ítélkezési gyakorlata szerint az ingatlan eladással kapcsolatosan létesített életjáradék- biztosítási szerződés életjáradéki szerződéssel vegyes adásvételi szerződésnek és nem a Kt. Vll. címének rendelkezése alá eső biztosítási szerződésnek minősül s arra az életjáradéki szerződésekre vonatkozó sza-„ bályokat kell alkalmazni. Az itt most elbírálás alatt álló esetben a korábbi per irataihoz F/3, alatt csatolt okiratnak elől már hivatkozott tartalmából kétségtelenül megállapítható, hogy a peres felek előzetes elvi megállapodása életjáradéki szerződéssel vegyes ingatlan eladási szerződés létesítésére irányult, az E/3, alatti megállapodás tartalma szerint ugyanis az alperes az általa megveendő bérház vételárának egy részét akként egyenlíti ki, hogy ennek fejében a felpereseknek életjáradékot fizet. Igaz ugyan, hogy a most említett előzetes megállapodás folytán utóbb létesített adásvételi szerződés a felperesek életjáradékáról nem tesz említést. Ebből a körülményből azonban arra, hogy a peres felek az F/3, alatti«