Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)
20 Perjogi döntvénytár Indokolás : A korábbi perben a budapesti ítélőtábla mint fellebbezési bíróság P. XII. 1.555/1946. 36. sz. számú ítéletével az elsőbíróság részben marasztaló ítéletének a megváltoztatása mellett, a felperes keresetét az ítélet indokolásából kitűnően abból az okból utasította el, mert a felpereseknek az alperesek által tagadott azt az állítását bizonyítottnak nem találta, hogy az F/7.—'F/9, alattiakban megjelölt járadékoknak szolgáltatása az alperest az adásvételi ügyletből kifolyóan terhelné és hogy e járadékok szolgáltatására nézve a felperesek az alperessel »az adásvételi jogügylettel vegyes és azzal elválaszthatatlanul összefüggően szerződtek volna«. A fellebbezési bíróságnak a korábbi perben keletkezett ez az elutasító ítélete jogerőre emelkedett, mert a m. Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmét P. V. 1.910/1946/37. sz. végzésével hivatalból visszautasította. Az itt most elbírálás alatt álló újabb perben a felperesnek az alperes ellen a korábbi perben felhozottal azonos alapon az 1945. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő, tehát olyan időszakra járó életjáradékuknak felemelése iránt indítottak keresetet, amely időszakokra a korábbi perben előterjesztett kereseti kérelem nem terjed ki. Az alperes ebben az újabb perben a korábbi perben előterjesztett védekezésével azonos védekezést terjesztett elő, a keresetet elutasító elsőbíróság ítéletének megokolása pedig lényegében azonos tartalmú a korábbi perben eljárt fellebbezési bíróság ítéletének megokolásával. A fellebbezési bíróság viszont ebben az újabb perben az elsőbíróság ítéletét azzal a megokolással hagyta helyben, hogy a korábbi perben eljárt fellebbezési bíróság jogérvényes ítéletének az a megállapítása, amely szerint a peres felek között nem életjáradéki, hanem járadék biztosítási szerződés jött létre, a felperesek járadékai jogi természetének (jogi minősítésének) kérdése szempontjából a peres felek között fennálló jogviszonyt bíróilag végleg rendezte, amely korábban keletkezett ítéleti döntés tehát a Pp. 411. § első bekezdésének második mondatában foglalt, a szükségképpeni jogkövetkezmények jogerőre emelkedésére vonatkozó jogszabály, valamint a 373. sz. E. H. értelmében az ebben az újabb perben ugyanazon az alapon felemelni kért járadékokra is kihatással van. A fellebbezési bíróság, jogi álláspontja szerint, ugyanis annak a körülménynek, hogy a felperesek ebben az újabb perben a járadék felemelési követelésüket más időszakra érvényesítik, mint amelyre a korábbi perben érvényesítették, illetőleg érvényesíteni kívánták, — azért nincsen jelentősége, mert a korábbi perben keletkezett ítéleti döntés a felperesek járadékai felemelésének a jogára mint egészre vonatkozott, amely vitás jogot pedig a korábbi perben keletkezett bírói ítélet tagadólag már jogérvényesen eldöntötte és a felperesek keresetét abból az okból utasította el, hogy a nevezetteknek nincsen joguk ahhoz, hogy a Kt. VII. címének rendelkezései és illetőleg a 6.400/1946.
