Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 19 illetékes hatóság által időközönként megszabott ára a köztudomás adatai szerint — a lefolyt gazdasági válság során beállott gyors árváltozások közepette — nem felelt meg annak az értékviszonynak, amely a búza és egyéb közszükségleti cikkek között a rendes gazdasági viszonyok között fennállott. Ennek következtében a búza értékmérőül nem alkalmas. Ehhez képest a szerződő eleknek a búzára mint értékmérőre vonatkozó megállapodása a kereset elbírálása során alkalmazásba nem vehető, hanem az csak mint átértékelési kikötés jöhet figyelembe. Ezért a Kúria értékmérőül a közszükségleti cikkek árainak figyelembevételével készült általános árindexet vette irányadónak s az átértékelés mértékének meghatározásánál figyelemmel volt arra : hogy a felperesnek a csatolt szegénységi bizonyítvány adatai szerint vagyona nincs és rokonai támogatásából él s hogy az I. r. alperes adós — a II., III. r. alperesnek e részben vitássá nem tett előadása szerint — ugyancsak vagyontalan, — hogy az I. r. alperes a kölcsön összegét malomvállalatában használta fel, amely azonban megszűnt. Mindezek figyelembevételével arról győződött meg a m. Kúria, hogy az adott esetben a méltányosság szerint 25.000 forintban határozható meg az a legalacsonyabb összeg, amelyet a II. és III. r. alperesek mint kezesek az I. r. alperes főadóssal egyetemlegesen akkor is megfizetni lennének kötelesek, ha az ezt meghaladó összegre vonatkozó fentemlített egyesség nem is volna hatályos. Ezért a Kúria a II. és III. r. alperest a Pp. 388. §-a értelmében hozott i'észítélettel — az I. r. alperessel egyetemlegesen — az utóbb említett öszszeg megfizetésére kötelezte, míg a kereset egyéb része, valamint a II. és III. r. alperes ellen adósi minőségben emelt második kereseti igény tekintetében a fellebbezési bíróság ítéletét a fentebb I. alatt kifejtettek folytán feloldotta. Kúria, P. V. 2.445/1947. — 1947 november 5. 20. (Pp. 411. és 413. §§.) Határozott időszakra vonatkozóan érvényesített jog fenn-vagy fenn nem állásának a kérdésében keletkezett bírói döntés jogereje a más (későbbi) időre járó járadékok felemelésének a kérdésére már a Pp. 413. §-ának anyagi jogi rendelkezést is tartalmazó szabályánál fogva sem terjedhet ki. 2*