Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

SS Perjogi döntvénytár pítható ; a méltányosság alapján pedig azért nem volt marasztalható az alperes, mert a baleset a felperes vétkességéből következett be annak folytán, hogy a községben szabályszerűen közhírré tett és az alperesrészéről az alkalmazottakkal külön is közölt tilalom ellenére a mezőn talált lövedékkupakot felvette, kocsijára tette, hazamenet pedig elnézte,, hogy a kupakot a Berényi-gyerek rácsavarja a szintén megtalált lövedékre ; az ekként összeállított lövedék robbant fel akkor, amikor a gyerek azt. otthon a kezéből kiejtette. A felperes az alapperbeli jogerős ítélettel szemben a Pp. 563. §-ána±c 11. pontja alapján perújítással élt, amelyben azt hozta fel, hogy az alperes az 1.500/1912. F. M. rendelet 10. §-ánaK 2. bekezdésében megszabott kötelezettségének nem tett eleget s a balesetről a községi elöljáróságot nem értesítette. A felperes tehát Keresetében nem olyan új tényt hozott fel, amely a most érintett három jogalap bármelyikének az alapperbeli ítéletektől eltérő megítélését és a balesetből kifolyóan az alperes kártérítési kötelezettségének megállapítását eredményezhetné, hanem olyant, amely az alapperbeliektől eltérő, más kártérítési jog alapként jelentkezik. Ebben a keresetében már nem is a baleset folytán szenvedettkárának, hanem annak a kárnak megítélését kérte, amely annak folytán érte, hogy a bejelentés elmulasztása következtében 1942. évi október hó 27. napjáig terjedően elesett az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől járó havi 40 P baleseti járadéktól. Vagyis, a felperes ebben a keresetében más jogi és ténybeli alapon más kárt követel az alperestől. Keresete tehát tartalmát tekintve nem perújítás, hanem új, önálló kereset, amelyet a Pp. 571. §-ának 2. bekezdése alapján hivatalból visszautasítani nem lehet, hanem mint ilyent, érdemben kell eldönteni. Ezt a Kúria ezúttal meg nem tehette, mert a tényállás kellően tisztázva nincs, ezért a pert további eljárás végett a fellebbezési bírósághoz visszautasította. Kúria, P. III. 2.999/1947. — 1948 április 1. 87. (Pp. 739. §.) A holtnak nyilvánító eljárásban mellékbeavatkozásnak csatlakozás formájában az ügygondnok oldalán is van helye? nemcsak a kérelmezők oldalán. Kúria, P. III. 241/1948. sz. — 1948 május 5. 88. (Pp. 742. §.) A holtnaknyilvánításnak a 4.700j1946. M: E. számú rendelettel szabályozott kivételes eseteiben is az ügygondnoki díjnak és költségnek megfizetésére a kérelmezőt kell kötelezni.