Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 19 II. Az újabb eljárás során be kell szerezni az Országos Bábaképző' Intézettől a 357/1944. törzskönyvszám alatti jegyzőkönyvet és ennek megtörténte után törvényszéki orvos közbenjöttével foganatosítandó embertani vizsgálatot kell foganatosítani arra, hogy 1. az élettani tapasztalatok alapján s a gyermek fejlődési fokára tekintettel megállapítható-e, hogy I. r. alperes koraszülött volt és ha igen r hány hónapos méhmagzatként jött a világra, megállapítható-e kétséget kizáró módon a fogantatás, illetve a terhesség kezdő időpontja? 2. A gyermek és az apaként szóbajöhető férfiak testi megvizsgálása után megállapítható-e, hogy a gyermek és valamelyikök között jellemző vérrokonságra mutató testi tulajdonság van és ha igen, mily külső jelenségek és ismérvekben nyilvánul meg ez a jellegzetesség? 3. A rendelet 25. és 26. §§-ainak megfelelően foganatosítani kell a felperes, az anya, a gyermek, továbbá az apaként szóbajöhető férfiak vércsoportjának vérvizsgálat útján való megállapítását. Mindezek foganatosítása s a vizsgálatok eredménye alapján lesjz eldöntendő, hogy az elsőfokú bíróság felperes eskü alatti kihallgatását és megesketését a rendelet 24. § (4) bek. alapján helyesen rendelte-e el ? Kúria, P. III. 492/1948. — 1948 június 3. 80. (Pp. 223. §) A tanúkihallgatásról előzetes értesítés elmulasztása miatt a legközelebbi szóbeli tárgyaláson fel kell szólalni, különben az ebben álló szabálytalanság figyelembe nem vehető. Indokolás. Felperes a felülvizsgálati kórelmében egyedül azt sérelmezte, hogy a fellebbezési bíróság az ő vétkességét O. J. és O. Jánosné — szerinte — megbízhatatlan tanúk valótlan vallomása alapján állapította meg, és azt is panaszolta, hogy ezeknek a tanúknak a fellebbezési eljárás során történt kihallgatása szabálytalanul folyt le, amennyiben a tanúkihallgatást foganatosító községi elöljáróság a kihallgatás napjáról a felperes jogi Képviselő jót nem értesítette.. Ezek a felülvizsgálati panaszok alaptalanok. A felperes által panaszolt eljárási szabálytalanság, — valóban sérti a Pp. 279. §-ában foglalt jogszabályt. Az értesítés elmulasztásának jogkövetkezményeit egyébként a perbíróság szabadon mérlegeli. A felperes azonban ez ellen a szabálytalanság ellen a fellebbezési eljárás során nem szólalt fel, jóllehet arról a fellebbezési bíróságnak 1947. évi szeptember hó 11. napján tartott tárgyalásán az előadó bíró előadáséból értesült. A fellebbezési bíróságnak tehát ebben a kérdésben állást foglalni módjában sem állott. Hivatalból pedig csak azokat az eljárási szabályokat köteles