Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

80 Perjogi döntvénytár • a fellebbezési bíróság figyelembe venni, amelyeket a Pp. 504. §-ának 8. bekezdése, valamint az 505. §-ának 1—5. pontja határoz meg. A felperes által panaszolt szabálytalanság ezek közé az esetek közé nem tartozik. A Pp. 223. §-a szerint a nem hivatalból észlelt eljárási szabálytalanságokat általában csak akkor lehet figyelembe venni, ba az ellen a fél nyomban felszólalt. A felperes ezt elmulasztotta s felszólalási joga a Pp. 223. §-a értelmében már a fellebbezési eljárásban megszűnt. Kúria, P. III. 2.879/1947. — 1948 március 11. 81. \ ii (Pp. 234. §.) A felfüggesztésnek nem a Pp. 234. §-a, hanem más jogszabály alapján történő kötelező elrendelése esetében jogmegállapításnak, sőt pervezető intézkedésnek, de viszont a korábbi határozatok hatályon kívül helyezésériek sincs helye, hanem az eljárás a felfüggesztéskor volt állapotban megáll. így a kincstár elleni kisajátító eljárásban is. Indokolás. A kisajátítás folytán elszenvedett kárért a kártalanítás — amint az az 1881 : XLI. tc.-nek a kártalanítási eljárást szabályozó IV. fejezetéből nyilvánvalóan kitűnik, azt terheli, akinek a javára az illetékes hatóság a kisajátítási jogot engedélyezte. Helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy a felmerült esetben a magyar honvédelmi miniszter a 78.631/eln. 14—1942. számú határozatával a kisajátítási jogot az államkincstárnak adta meg. A földtulajdonosok kártalanítása tehát elvileg az államkincstárt terheli. Indokainál fogva helyesen döntött a fellebbezési bíróság, amidőn az eljárást a határozat hozatala idején hatályba volt 9.830/1947. Korm. számú rendelet alapján felfüggesztette. Igaz ugyan, hogy a kormány a fellebbezési bíróság határozatának meghozatala után a 9.830/1947. Korm. számú rendeletet hatályon kívül helyezte. Minthogy azonban az e rendeket helyébe lépett 2.480/1948. Korm. számú rendelet is az eljárás felfüggesztését írja elő, ennélfogva az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére ok nincsen. Ezért a Kúria a fellebbezési bíróság határozatát e részben helybenhagyta. Az eljárás felfüggesztésének a következménye az, hogy az ügy érdemében intézkedést tenni, vagy határozatot hozni nem lehet. Az a kérdés, hogy a kártalanítás kit terhel, az ügy érdemét érinti. Kzért a Kúria ezúttal mellőzte annak határozati jellegű kimondását, hogy a kártalanítási összeg megállapítása a kincstárral szemben áll fenn.