Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Ugyancsak a most nevezett orvos állította ki a felperes által csatolt orvosi bizonyítványt, amely az alperes betegségét a fenti kórházi igazolvány tartalmával azonosan tigyancsak elmezavarnak határozza meg, annak kiemelésével, hogy az alperesnek ez a betegsége öt ügyeinek ellátására képtelenné teszi. A perbíróság dr. Sz. I. alperes kórházi kezelő orvosát szakértőként hallgatta meg. Ebben a minőségében az orvosszakértő a tárgyalás során az alperest újból megvizsgálta. Véleménye szerint az alperes betegségéből teljesen meggyógyult s némi aggkori hanyatláson kívül semmiféle elmebetegségre mutató tünet alperesen nem észlelhető. ítélőképessége és elhatározásbeli lelki működése a szakértő szerint kifogástalan s ezért ügyeinek az ellátására képes. A felperes felülvizsgálati kérelmében alaki és anyagi jogszabálysértést panaszol, mert a fellebbezési bíróságnak az önmagának ellentmondó orvosi véleményre tekintettel az alperes betegségének kétségtelen meghatározása végett újabb szakértőt kellett volna meghallgatnia. Ehelyett a fellebbezési bíróság a szakismeretet igénylő kérdésben önmaga tett ténymegállapításokat . A felperesnek ez a felülvizsgálati panasza alaptalan. A fellebbezési bíróság nemcsak az orvosszakértőnek idevonatkozó véleményét tette kellő méltatása tárgyává, hanem ezenfelül az elsőbíróságnál az alperes személyes meghallgatása során tett vallomására alapított megfigyeléseit és észleleteit magáévá téve és felhasználva ezek összevetésével a Pp. 270. §-ának megfelelően értékelte a bizonyítékokat és tulajdonított bizonyító erőt dr. Sz. I. orvosszakértő véleményének, amelyet kellően alátámaszt a kórháznak az az értesítése, amely szerint az alperes már a kórházból is javultan távozott. Ilyként nem sértett a fellebbezési bíróság alaki jogszabályt akkor, amikor a szakértői véleményt döntése alapjául elfogadta s további szakértői bizonyítást nem rendelt el. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság a Te 34. §-ának harmadik bekezdésében foglalt okok hiányában felül nem bírálható és a felülvizsgálat eljárásban is irányadó tényállás alapján a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásával hozta meg döntését, — a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta s ezzel a felperest elutasította. (Pp. 337. §.) A törvényen alapuló vélelemmel szemben a felperesnek kellett volna bizonyítania azt az állítását, hogy az okiratnak (Kúria, P. 1720/1944/17. Sz. — 1946 március 7.) 68. 43