Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Ugyancsak a most nevezett orvos állította ki a felperes által csatolt orvosi bizonyítványt, amely az alperes betegségét a fenti kórházi igazolvány tartalmával azonosan tigyancsak elmezavarnak határozza meg, annak ki­emelésével, hogy az alperesnek ez a betegsége öt ügyeinek ellátására képte­lenné teszi. A perbíróság dr. Sz. I. alperes kórházi kezelő orvosát szakértőként hallgatta meg. Ebben a minőségében az orvosszakértő a tárgyalás során az alperest újból megvizsgálta. Véleménye szerint az alperes betegségéből teljesen meggyógyult s némi aggkori hanyatláson kívül semmiféle elme­betegségre mutató tünet alperesen nem észlelhető. ítélőképessége és elhatá­rozásbeli lelki működése a szakértő szerint kifogástalan s ezért ügyeinek az ellátására képes. A felperes felülvizsgálati kérelmében alaki és anyagi jogszabály­sértést panaszol, mert a fellebbezési bíróságnak az önmagának ellentmondó orvosi véleményre tekintettel az alperes betegségének kétségtelen megha­tározása végett újabb szakértőt kellett volna meghallgatnia. Ehelyett a fellebbezési bíróság a szakismeretet igénylő kérdésben önmaga tett tény­megállapításokat . A felperesnek ez a felülvizsgálati panasza alaptalan. A fellebbezési bíróság nemcsak az orvosszakértőnek idevonatkozó véleményét tette kellő méltatása tárgyává, hanem ezenfelül az elsőbíróság­nál az alperes személyes meghallgatása során tett vallomására alapított megfigyeléseit és észleleteit magáévá téve és felhasználva ezek összevetésével a Pp. 270. §-ának megfelelően értékelte a bizonyítékokat és tulajdonított bizonyító erőt dr. Sz. I. orvosszakértő véleményének, amelyet kellően alá­támaszt a kórháznak az az értesítése, amely szerint az alperes már a kór­házból is javultan távozott. Ilyként nem sértett a fellebbezési bíróság alaki jogszabályt akkor, amikor a szakértői véleményt döntése alapjául elfogadta s további szakértői bizonyítást nem rendelt el. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság a Te 34. §-ának harmadik be­kezdésében foglalt okok hiányában felül nem bírálható és a felülvizsgálat eljárásban is irányadó tényállás alapján a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásával hozta meg döntését, — a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta s ezzel a felperest elutasította. (Pp. 337. §.) A törvényen alapuló vélelemmel szemben a fel­peresnek kellett volna bizonyítania azt az állítását, hogy az okiratnak (Kúria, P. 1720/1944/17. Sz. — 1946 március 7.) 68. 43

Next

/
Thumbnails
Contents