Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)
ítéleti indokolásában kifejtette,, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak a felperes elmebeli állapotára vonatkozó és az iratoknál 40. sorsz. alatt elfekvő szakvéleményét részletes és meggyőző indokai alapján találta elfogadhatónak, mivel pedig a szakvéleménynek az indokolásában az Igazságügyi Orvosi Tanács a felperesnek nemcsak ebben a perben, hanem az előző perekben tanúsított magatartását iratszerűen méltatta és a felperes előéletét, ügyvédi munkásságát és szellemi képességeit is figyelembe vette és ennélfogva az indokolás kiterjedt minden olyan adatra, amely a felperes vizsgálatánál döntő lehetett, alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebezési bíróság a szakvéleménnyel vonatkozásban arra az álláspontra helyezkedett, hogy azt elfogadni köteles, mert megfelelő szakértelem hiányában annak felülbírálásába nem bocsátkozhatik. Egyébként az Igazságügyi Orvosi Tanács az újabban adott és a fellebbezési bíróság által elfogadott szakvéleményét nemcsak a dr. Sz. által foganatosított orvosi vizsgálatra, hanem a tanács kiküldött tagja által foganatosított személyes vizsgálatra is alapította, közömbös tehát, hogy a bűnügyben a szakvéleményt adott dr. Sz. Imre orvosszakértő megbízhatatlanságára vonatkozóan a felperes által felhozott tényállítások mennyiben felelnek meg a valóságnak? Ezeknek figyelmen kívül hagyása tehát nem sérti az alaki jogot. A fellebbezési bíróság ezek szerint okszerűen és nem iratellenesen jutott arra a meggyőződésre, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanács szakvéleménye a felperes elmebeli állapotát illetően — dr. M. I. szakvéleményével szemben — elfogadható bizonyítékként jelentkezik. A szabad mérlegelés eredményeként így kialakult bírói meggyőződés felülvizsgálat tárgyává nem tehető, az ezt támadó felülvizsgálati panaszokat tehát a m. Kúria figyelembe nem vette. A perképesség vizsgálatánál a felperes elmebeli állapota lévén a döntő, ennek során az Igazságügyi Orvosi Tanács — a kifejtettek szerint — már figyelembe vette a felperes perbeli magatartását, az egyéb a per érdemére vonatkozó és a felperes elmebeli állapotával összefüggésben nem is álló bizonyítékok mérlegelését helyesen mellőzte a fellebbezési bíróság, az e miatt alaki jogszabálysértést panaszoló felülvizsgálati támadás ugyancsak alaptalan. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróságnak, a felperes perképességének a hiánya okából, a pert megszüntető Ítéleti döntése az alaki jognak megfelel, ezért az alaptalannak bizonyult felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. A felülvizsgálati eljárás költségeire vonatkozó rendelkezés a Pp 453 és 508. §-ain alapszik. (Kúria P. 5016/1943/63 sz. - 1946. március 28. 38