Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

a Pp. 180. §-ának 5. pontja alapján érvényesített perfüggőségi kifogásnak (Pp. 147. §.) helytadó és a pert megszüntető elsőbírósági ítéletet a fellebbezési bíróság megváltoztatta és az alperes pergátló kifogását elvetette. Alperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabály helytelen alkalmazása címén emelt panaszában azzal érvel, hogy ebben a perben egyedül csak az a lényeges, hogy mindkét perben a peresfelek azonosak és a perbevitt jog : a házasságuk felbontása is ugyanaz. A perfüggőség tehát fennáll. A m. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a döntését, hogy akár a házastársak által egymás ellen indított, akár bármelyik házasfél által a másik házasfél ellen különböző jogalapon folyamatba tett bontóperek között perfüggőség nem keletkezik, — indokai alapján helyesnek találta, miért is az alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmét elutasította és * őt a Pp. 508, 543., § §., a Te. 55. §-a és az 1220/1940. M. E. számú, rendelet alapján, a felperesnek okozott felülvizsgálati költség, valamint a felperes által előlegezendő házasságvédői díj mai gazdasági viszonyokhoz mért és adópengőben megállapított összegének a fizetésére kötelezte. (Kúria, P. III. 27/1946/14. sz. - 1946. április 24.) 64. (Pp. 180. §. 6. p.) Perképesség hiányának megállapítása az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye alapján. Indokolás : A fellebbezési bíróság a pernek ebben a szakában egyedül eldöntendő abban a kérdésben, hogy a felperesnek van-e perképessége, kikérte az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményét. E szakvélemény szerint az Igazságügyi Orvosi Tanács (1943. évi május 4-én) az újabb orvosi vizsgálat eredményeként a felperes elmebeli állapotára vonatkozóan azt állapította meg, hogy bár az előző szakvélemény megadása óta a felperes elmebeli állapotában határozott javulás állapítható meg, a további javulása, esetleges teljes gyógyulása hosszabb idő elteltével évek múlva remélhető, jelenleg azonban a felperes még mindig paranoiás, eszmék hatása alatt álló egyén és így még elmebetegnek tekintendő. A fellebbezési bíróság az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak ezt a szakvéleményét a Pp. 270. §-a értelmében mint a felperes elmebeli állapotára vonatkozó bizonyítékot szabadon mérlegelhette s e tekintetben csupán arra volt kötelezve, hogy arrlennyiben a szakvéleményt ítélkezése alapjául elfogadhatónak találja, ebbeli meggyőződését tüzetesen, okszerűen és az iratok tartalmának megfelelően fejtse ki. * A fellebbezési bíróság ennek a kötelezettségének eleget tett, mert az elsőbíróság ítéletének idevonatkozó indokolását elfogadva, az így átvett 37