Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

legéből folyóan nemcsak azt a hitelezőt megelőzően, akinek javára a telekkönyvben is feljegyzett lemondás történt, hanem a közbeeső hitelezőket megelőzően sem. (Pk. V.-217511939—14.) 50. (Trt. 52. §.)'A m. Kúria 74. sz. T. H-ának azt a rendelkezését, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom csupán a tulajdonjog átruházásának a bejegyzésévél egyidejűleg és kapcsolatosan jegyezheiő jel, helyesen csak úgy lehet értelmezni, hogy az anyagi joghatás szempont j áb ól kell az átruházás tárgyát tevő tulajdonjog megalapításával egyidejűleg és kapcsolatosan az említett korlátozásnak létrejönnie. A telekkönyvi foganatosítás már csupán alaki jelentőségű s ezért nincs akadálya annak, hogy a tulajdonjog átruházásának a bejegyzésével egyidejűleg bármely okból fel nem jegyeztetett tilalom később mégis feljegyeztessék. (Pk. V. 5139/1942—12.) ' 51. (Trt. 61. Jt. 17 , 18., 20 §.) A megszűnt jelzálogjog ranghely évéi való rendelkezés és e jog alapján új jelzálogjog alapítása a Jt. 11 „ 18,, 20 §ai sa 23.000/1929.1. M. sz. rendelet 36. § a értelmében csupán az ingatlan mindenkori tulajdonosának a joga, amely jog a kézbesítés átvételére (a Pp. 163., a Trt. 143. § a vagy más jogszabályok nyomán kifejlődött gyakorlat alapján) kirendelt ügygondnokot nem illeti meg. (Pk. V. 821/1941—16.) 52. Trt. 71. §. Jt. 61. §.) Az egyetemleges jelzálogul lekötött ingatlanok egyikének másikának elárverezése nem gátólja a megmaradt ingatlanok tulajdonosát a megüresedett ranghellyel való rendéikezéében, ezt a jogát azonban önként érthetőleg csupán a Jt. 61. § ában foglalt keretek között gyakorolhatja. (Pk. V. 821/1941—16.) 53. (Vht. 195. §.) A jelzálogból való kielégítés terjedelme függ attól is, hogy a külföldi pénznem átszámításának a módja a bejegyzésben, vagy az alapjául szolgáló okiratban meg van-e határozva, vagy 29