Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

elnöki tanácsáról szóló 10.490/1945. M. E. számú rendelet 16. § 2. bekezdése értelmében a háborús távollevő gondnoka az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának á) pontja alapján kirendelt gondnokot megillető hatáskörben jár el és mint a háborús viszonyok következtében távollevő részére árvaszékileg kirendelt gondnok külön gyámhatósági felhatalmazás nélkül is jogosult a távollevő gondnokolt nevében és képviseletében pert indítani 129 152. A háborús távollévő általában perelhető — hirdetményi kézbesítéssel ügygondnok kirendelése útján. Nem perelhető így, hanem csak a kirendelt gondnok útján, ha a 10.490/1945. M. E. sz. r. értelmében gondnok kirendelésének van helye és pedig a kirendelés idejétől kezdődő hatállyal 141 83. A Pp. 75. §-ában szabályozott jóváhagyás e törvényhely utolsó bekezdése szerint hallgatólagos is lehet és a Pp. 505. §-ának utolsó bekezdése szerint annak a fellebbezési bíróság előtti eljárásban is helye van 58 64. Perképesség hiányának megállapítása az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye alapján 37 171. Az 1877 : XX. t.-c. 259. §-a szerint a 258. § alapján kirendelt ideiglenes gondnok hatásköre csupán a gondnokolt személyi ügyeire és a vagyonára való felügyeletre terjed ki. Ebből következik, hogy az ideiglenes gondnokot maga a kirendelés még nem jogosítja fel arra, hogy gondnokoltja nevében pert indítson, vagy folytasson, illetve erre nézve gondnokoltja nevében ügyvédi meghatalmazást állítson ki 166 Pertársak. (Pp. 77—81. §.j 19. A telekkönyvi érdekelteknek a tulajdonközösség megszüntetési perbe bevonása csak akkor mellőzhetetlen, ha a megszüntetésnek szándékolt módja az ő jogaik sérelmével járhatna 20 Harmadik személyek részvétele a perben. (Pp. 82—95. §-ai.) 102. A II. r. alperes, aki az I. r. alperes felesége és a birtokkereset tárgyául szolgáló házban lakik a perfelvételi tárgyalás alkalmával a Pp. 93. §-a alapján a perből való elbocsátását nem kérte, hanem a kereset elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Ezzel azt a jogi álláspontját juttatta kifejezésre, hogy, ha nem is a saját, hanem a férje jogán igényt tart az ingatlan birtokára. Ennek következtében, — habár a II. r. alperes nem is vett részt a felek között fennállott közös gazdálkodásban, a felperesek keresete vele szemben is jogos alapon nyugszik 78 VII