Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

•során terjesztetett elő. Ily kérelem hiányában tehát a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából a fellebbezési bíróság által elutasított pénzkövetelés számszerű összege az irányadó. (Kúria, P. IV. 1608/1946. sz. — 1946 november 25.) 147. (Pp. 531. §) Elkésett válaszirat és csatlakozás visszautasítása, de az abban foglalt költség átértékelésére irányuló kérelemnek, mint ilyennek figyelembevétele. Indokolás : Felperes válasziratát és az abban foglalt csatlakozását s, tárgyalási időköz első felén túl, tehát elkésetten adta be, ezért válasziratát figyelmen kívül hagyni, csatlakozását pedig vissza kellett utasítani. A válaszirat azonban, mint kérvény figyelembe vétetett és az abban előterjesztett kérelmére az időközi pénzromlásra és új pénznemre figyelemmel az elsőbírói és fellebbezési eljárási költségeket forintban kellet megállapítani, (Kúria, P. VI. 1636/1946. sz. - 1946 november 27.) 148 (Pp. 695. §) A kötelék kérdésében rendelkező elkülönített végítélet hozatala esetében az elsőbíróságnak hivatalból utasítása a végleges nőtartás kérdésében hivatalból való eljárásra. A házasságvédői díjfizetésére kötelezés még az elkülönített végítéletre tartozik. Indokolás : A nem vitás tényállás szerint a peres felek 1930. évi június hó 30. napján kötöttek házasságot és a házassági életközösség közöttük 1936. évi október hó 10. napján szűnt meg. A fellebbezési bíróság a felek egyező előadása alapján iratszerűen állapította meg, hogy az életközösség megszűnésétől több mint 5 év telt el anélkül, hogy a házasfelek az életközösséget visszaállították volna. Indokai alapján helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi állááspontja, hogy ezzel a 6.800/1945. M. E. számú rendelet 4. §-ában meghatározott feltétlen (absolut) bontóok megvalósult. Ezért a vétkesség kérdésével elválaszthatatlan kapcsolatban álló elhagyás és különélés kérdésének vizsgálata és körülményeinek megállapítása s mérlegelése merőben felesleges, mert ennek a pernek a jogalapja nem a vétkességen nyugszik, hanem jogalapját kizárólag az érvényesített bontóok tónyálladéka alkotja. 135