Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)
felhatalmazás nélkül is jogosult a távollevő gondnokolt nevében és képviseletében pert indítani. Indokolás : Az elhagyott javak kormánybiztosáról és a kormánybiztosság elnöki tanácsáról szóló 10.490/1945. M. E. számú rendelet 16. § 2. bekezdése értelmében a háborús távollevő gondnoka az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának á) pontja alapján kirendelt gondnokot megillető hatáskörben jár el. Ennélfogva az I. r. felperes, mint a háborús viszonyok következtében távollevő III. r. felperes részére árvaszékikig kirendelt gondnok külön gyámhatósági felhatalmazás nélkül is jogosult a távollevő gondnokolt nevében és képviseletében pert indítani, ezért a m. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a döntését, amellyel az I. r. felperes, mint a távollevő III. r. felperes gondnoka által indított pert a Pp. 180. §-ának 6. pontjába írt pergátló ok miatt megszüntette, mint jogszabályt sértő rendelkezést megváltoztatta és a pernek a III. rendű felperessel szemben való megszüntetését mellőzte. (Kúria, P. VI. 1151/1946. sz. - 1946. november 14.) 142. (Pp. 186, 187. §) Alperesnek a tárgyaláson való meg nem jelenéséből nem vonható le olyan következtetés, hogy a távollétében bejelentett elállás következményeként őt az elálló jelperessel szemben megillető költségigényéről lemond. Indokolás : Az elsóbíróság nem marasztalta a pertől elálló I. r. felperest az I. r. alperes javára perköltségben, azzal az indokolással, hogy I. r. alperest a tárgyaláson való meg nem jelenése folytán úgy tekinti, mint aki az elállásba beleegyezik és perköltséget nem igényel. I. r. alperes felfolyamodásában kijelenti, hogy I. r. felperesnek a pertől való elállásához hozzájárul, támadja azonban az elsőbírói végzést amiatt, mert perköltséget nem állapított meg javára az I. r. felperessel szemben. Az ítélőtábla a felfolyamodást alaposnak találta, mert az I. r. alperesnek a tárgyaláson való meg nem jelenéséből nem vonható le olyan következtetés, hogy a távollétében bejelentett elállás következményeként ót azz elálló felperessel szemben megillető költségigényéről lemond. A pertől való elállás a Pp. 186. és 187. §-ai értelmében szükségképpen maga után vonja az elálló felperesnek a költségben való marasztalását, s bíróság nem vizsgálhatja, hogy az alperes okot adott-e a perre és a kereset alapos volt-e, hanem pusztán az elállás ténye alapján marasztalni köteles az elálló felperest az alperes költségében, hacsak arról az alperes kifejezetten le nem mojKL: Perjogi döntvénytár 9 129:
