Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

a miniszterelnök nevezi ki, hogy felette ós szervei lelett a felügyeletet a miniszterelnök gyakorolja, továbbá abból, hogy a rendelet 33. §-a szerint az állami költ ségvetésbe az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának költségelőirányzatát a miniszterelnökség fejezetében külön cím alatt kell felvenni, végül abból, hogy a rendelet 29. §-a szerint a pénzügyminiszter gondoskodik arról, hogy az állami költségvetésben a rendelet 1. §-ának 7. pontjában maghatározott célokra a kormánybiztos részére kellő fedezet álljon rendelkezésre, következik, hogy a kormánybiztosság az államkincstárnak a hatáskörébe utalt közigazgatási feladatok megvalósítására hivatott egyik hivatali szerve, tehát ehhez képest a hatáskörébe eső teendőket nem bizonyos célra rendelt önálló jogalanyiság keretében, hanem a magyar kormánytól nyert'kinevezés alapján, mint ennek hivatali szervezete végzi. A már kifejtettek szerint a kormánybiztosság nem lévén önálló jogi személy, csak azokban az esetekben lehet ennek ellenére is perbeli fél, amelyekben azt jogszabály kifejezetten megengedi. Ily kivételt állapít meg a felhívott rendelet 20. és 31. §-a. A rendelet 20. §-a ugyanis akként rendelkezik, hogy az ott megjelölt vállalatoknak a vagyonkezelő ügykörébe eső ügyeiben a kormánybiztos mint felperes felléphet és mint alperes perbevonható, 31. §-a pedig akként szól, hogy az Elhagyott Javak tulajdonosaként jelentkező személy a tulajdonjogát a kormánybiztossal szemben perrel érvényesítheti. Ezeknek a szabályoknak a helyes értelme azonban az, hogy a kormánybiztos csupán a reábízott érdekek képviselőjeként állhat fél gyanánt perben egyes kivételes esetekben, vagyis ezek a szabályok sem mutatnak arra, hogy a hatáskörébe tartozó tennivalóit önálló jogi személyként látja el, ós semmi alapot sem adnak oly következtetésre, hogy a rendeletben meghatározott eseteken kívül is, vagy éppen a hatáskörébe nem utalt teendők körül indult perekben is perbeli fél lehet. A felperes a keresetben foglalt előadása szerint az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a per tárgyául szolgáló táblaüveget saját céljaira vette igénybe és használta fel. Ez a ténykedése pedig a rendelet 20. és 31. §-ának rendelkezése körébe nem vonható. Figyelembe kell ezek mellett venni azt is, hogy a felhívott rendelet kivételes szabályai szorosan magyarázandók és abból, hogy a kormánybiztos p9rkápe33Ógát csak a megjelölt esetekre korlátozzák, éppen az következik, hogy nem kívántak a kormáixybiztosságnak önálló jogalanyiságot és általában perképességet biztosítani. (Kúria, P. IV. 1281/1946/14. az, — 1940. október 21.)