Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Jegyzet, ad II. A Pp. 424. §. első bek. szerint a bíróság rendszerint a végítéletben (más perbeíejező határozatban) intézkedik a perköltség megtérítése iránt, ugyané §. második bek. szerint kivételesen más határozatban akkor, ha megtérítés kötelezettsége az ügy végelintézésétől független. Ezt a kivételes szabályt azonban nem kell aképen érteni, hogy az egyes eljárási cselekmények szerint darabolni kellene a költségviselés kérdésében való döntést és minden egyes sikertelen eljárás költségében nyomban marasztalni kellene a sikertelen védekezést vagy támadást igénybe vevő felet. Szabály tehát a véghatározatban való intézkedés. A Pp. 508. §-a utolsó bekezdése is úgy szól, hogy ha a fellebbezési (felülvizsgálati) bíróság az ügyet további tárgyalás ós ítélethozatal végett az alsóbírósághoz viszszautasítja (mint a jelen esetben), a fellebbviteli eljárás költségének csak mennyiségét állapítja meg és a viselés kérdésében való döntést az újabb határozatra utasítja. Annál inkább indokolt lehet ez az eljárás, ha a felülvizsgálati bíróság a pergátló folytán felmerült első- és másodfokú eljárási költség viselése kérdését —• amely szorosan összefügg és legalább részben közös az alsófokú érdemi eljárási költség viselése kérdésével — eldöntetlenül hagyva a pergátlóval okozott összes költséget is szétdarabolja és csak a harmadfokú költség viselése kérdését dönti el, holott ennek a költségnek is alsóbb fokon való eldöntése esetében ez esetleg meg is szüntethető, a/, érdemi perkimenetelre tekintettel, nem célszerübb-e szorosan követni a Pp. 524. §-a első és 508. §-a utolsó bekezdését. A. M. 117. (Pp. 180. §. 1. p.j Közigazgatási úton elhagyottá nyilvánított és kiutalt irodahelyiség visszakövetelése birtokkereset címe alatt vem vihető polgári perútra. Indokolás: Az irányadó tényállás szerint Sz. város polgármestere az 1945. évi február hó 8-án 3620/1945. sz. a. kelt határozatával az 1944. év őszétől kezdődőleg Sz.-től távol katonai szolgálatot teljesített felperesnek 2 szobából, előszobából és W. C.-vel kapcsolatos mosdófülkével álló ügyvédi irodául használt helyiségeit, —' amelyek a Sz. N. Rt.-tői ügyészi illetményként kapott — igénybe vette és kiutalta a Közellátási Kormánybiztosi Hivatal részére hivatali helyiségül, a kormánybiztosság helyett azonban az alperes város közellátási hivatala költözött be a helyiségekbe. A fellebbezési bíróság a felperes által e helyiségek birtokba adása iránt támasztott keresetet a polgári perútra nem tartozónak minősítette s a pert a Pp. 180. §-ának 1. pontjában foglalt pergátló akadály okából megszüntette. A felperes ezt a felülvizsgálati kérelmében az alaki jog megsértése gyanánt tette panasza tárgyává. A panasz azonban nem alapos, 98