Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

érinti. Arra sincs adat, hogy ez a gépírásos szöveg a nevezettek előtt felolvastatott volna 42 68. A törvényen alapuló vélelemmel szemben a felperesnek kellett volna bizonyítania azt az állítását, hogy az okiratnak a szavatosságot kizáró szövegét az okiratot kiállító alperes írta be utóbb az okiratba s ilyen módon annak a tartalmát meghamisította 44 69. Nem sértett a fellebbezési bíróság alaki jogszabályt akkor, mikor a szakértői véleményt a per egyéb adatainak is törvényszerű mérlegelésével döntése alapjául elfogadta s további szakértői bizonyítást nem rendelt el i- 42 143. II. Abban az esetben, ha a szakértő több összefüggő perben ad szakvéleményt, a díjmegállapítást csak akkor lehet megfelelőnek tekinteni, ha a bíróság az egy-egy perben megállapított szakértői díj és költség meghatározása során aránylagosan figyelembe veszi azoknak az előzetes vizsgálatoknak a díját és költségét is, amelyeket a szakértő ugyan az első megindult perben ejtett meg, amelyek azonban valamennyi perre egyaránt vonatkoznak 130 143. I. Ha a bíróság szegényjogos perben állandó bírósági szakértőt hallgatott ki, — a szakértőnek nem csupán a kincstár által előlegezendő készkiadásait kell megállapítani, hanem meg kell határozni a szakértő összes díját és költségét abból a célból, hogy a bíróság véghatározatában annakalapulvételével döntsön abban a kérdésben, hogy a megállapított díjat és készkiadást melyik fél (a szegényjogos fél, avagy annak ellenfele) legyen köteles megfizetni 130 86. Orvosi szakkérdésben eltérő szakértői vélemények esetében, mint a törvény szerint arra hivatott legfelsőbb véleményező szervnek, — az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak aggálytalan felülvéleményét kelt elfogadni. Ezúttal az Igazságügyi Orvosi Tanács felülvéleményének megbízhatóságát illetően a m. Kúria aggályosságot nem észlelt, nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy ezt a felülvéleményt ténymegállapításnak alapjául elfogadta 60 155. Polgári perben a fellebbezési bíróság jogszabályzt nem sértett azzal, hogy törvényszéki orvosszakértők meghallgatásának mellőzésével kereszté meg az Igazságügyi Orvosi Tanácsot (IOT) véleményadás céljából 145 106. (Pp. 367. §.) Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye megszerzésének 'szüksége 89 155. Polgári perben a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett azzal, hogy törvényszéki orvosszakértők meghallgatássnak mellőzésével kereste meg az Igazságügyi Orvosi (I. O. T.) véleményadás céljából 145 XIV