Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

A kifejtettekből következik, hogy az alperes több lakhellyel rendelkezőnek sem tekinthető, s így a Pp. 19. §-ának 2. tételében írt eset sem forog fenn. Az adott esetben tehát az alperes a Pp. 19. §-a szerinti általános illetékesség alapján Szegeden nem perelhető, a fellebbezési bíróság ilyen értelmű döntését támadó felülvizsgálati panasz tehát alaptalan. (Kúria. P. VI. 734/1946. - 1946 október 16.) 102. (Pp. 93. §.) A II. r. alperes, aki az I. r. alperes felesége és a birtokkereset tárgyául szolgáló házban lakik a perfelvételi tárgyalás alkalmával a Pp. 93. § a alapján a perből való elbocsátását nem kérte, hanem a kereset elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Ezzel azt a jogi álláspontját juttatta kifejezésre, hogy, ha nem is a saját, hanem a férje jogán igényt tart az ingatlan birtokára. Ennek következtében, — habár a II. r. alperes nem is vett részt a felek között fennállott közös gazdálkodásban, a felperesek keresete vele szemben is jogos alapon nyugszik. (Kúria. P. V. 5858/1943. — 1946 június 18.) 103. (H. T. 75. §.) A bíróságnak joga van ugyan a rendeletek törvényessége felett határozni (1869 : IV. tc. 19 §.), de nem szabad azok szükségességét vagy célszerűségét bírálat alá venni. (Ugyanígy 1879 : XL.tc. 10. §.) A magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének nyilvánított ideiglenes nemzetgyűléstől kapott felhatalmazás alapján kibocsátott, majd ezáltal utólagosan jóváhagyott 6800fl94ó. M. E. sz. rendelet törvényesen jött létre, azt tehát a bíróságnak adott esetben alkalmaznia kell. A későbbi jogszabály hatályát pedig a korábbi jogszabály ellentétes rendelkezése nem érinti. A házasfelek vétkességére tekintet nélkül bármelyik — tehát az életközösség megszakadásában egyedül vétkes fél is kérheti a házasság felbontását a R. 4. §-a alapján. (Kúria, P. III. 654j 1946. — 1946 június 5.) 78