Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

II. (Pp. Ő21. és Te. 37 ; Pp. 476 és Te. 24, §.) A fellebbezési bíróság előtt irányadóul veit fellebbviteli értékkel szemben á felülvizsgálati kérelemben valószinűsíthető a felülvizsgálati érték megléte. Indokolás : A per tárgyául szolgáló korcsmahelyiség tekintetébei), amelynek birtokába való visszahelyezését a felperes ebben a sommás viszdzahelyezés iránt indított perben kéri, a peres felek egymással bérleti viszonyban nem állanak, mert a helyiségnek 1941. évtől bérlője és így az annak használati birtoklására jogosultságát vitató felperes az alperessel úgy került jogviszonyba, hogy a közigazgatási hatóság a korcsma-helyiséget a felperesnek Budapesttől távolléte alatt az utóbb hatályon kívül helyezett határozatával igénybe vette és annak bérlőjeként az alperest jelölte ki. Ennekfolytán az egymással bérleti viszonyban nem álló peres felek között folyamatban levő ebben a perben a Pp. 6. §. 7. pontjának az a rendelkezése nem nyerhet alkalmazást, amely szerint a bérleti vagy haszonbérleti viszonyt tárgyazó perben a per tárgya értékének megállapításában az egy évi bérösszeg vagy egy évi haszonbérösszeg az irányadó. A Pp. 6. §. 1. pontjának az a rendelkezése viszont, amely szerűit a pertárgya értékének megállapításában a tulajdoni és birtokperekben a dolognak, illetőleg a dolog azon részének az értéke az irányadó, amelynek tulajdona vagy birtoka vitás, a kölcsönösen használati birtoklási jogon álló peres felek között folyamatban levő perben értelemszerűen akként nyert alkalmazást, hogy a per tárgya értékének megállapításában a \ntás használati birtoklási igénynek az értéke az irányadó. Felperes a keresetlevelében a per tárgyának értékét 3000 pengőben jelölte meg, amely vitássá nem tett érték mind az elsőbírósági, mind pedig a fellebbezési eljárásban a per tárgyának értékeként szerepelt, amely pertárgyérték s egyben fellebbezési érték a fellebbezésnek szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül történő elintézésére vonatkozó értékhatárt sem haladta meg. Ez a körülmény a Pp. 521. §. harmadik bekezdésem k és a Pp. 476. §-á nak egybevetett rendelkezéséhez képest a kereseti kérelem szerint marasztalt alperest annak kimutatásától ugyan nem zárta el, hogy a fellebbezési bíróság ítéletével vele szemben megítélt követelésnek a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatalakor volt értéke a felülvizsgálat kizárására vonatkozó értékhatért meghaladta. Az alperes azonban a felülvizsgálati kérelmében a vitás használati birtoklási (visszahelyezési) igénynek az értéke helyett az ő beruházásainak vagyis olyan kiadásainak az értékét kívánta éspedig a felülvizsgálati kérelem beadásénak időpontjában volt ér- és pénzérték viszenyekra vonatkoztatva kimutatni, amelyek a per tárgya értékének s egyben a felülvizsgálati értéknek a megállapításában a fentebb kifejtettek szerint nem irányadók és figyelembe nem jönnek. 76