Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

tozott meg, a in. Kúria a feloldó határozatában elfoglalt álláspontját ezúttal is f anntartotta. Minthogy az okként irányadó tényállás szerint a felperes nem bizonyította be, hogy a keresetben megjelölt üzlethelyiséghez hasonló helyiségért az 1939. évi szeptember hó 1. napján 90.000 pengőnél magasabb évi bért fizettek, megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a -döntése, amely szerint az I. r. alperes által fizetendő évi bér összegét az 1941. évi december hó 31. napjától kezdődő hatállyal 90.000 pengőben állapította meg. (Kúria, P. VT. 304/1945/71. az. - 194H május 29.) 92. (Pp. 669, 670 §.) Házassági perben új tények a házasság fenntartása érdekében a jelülvizsgálati eljárásban is felhezhatók. Alperes ilyen új tényként jelölte meg a, felülvizsgá ati kérelmében, hegy a felperessel a per során kibékült és utóbbit csupán katonai szolgálata akadályozta abban, hogy a jelen bontó keresetétől elálljon. Ámde arra figyelemmel, hogy a jelen perben az ügyvédi képviselet kötelező és így a felperes állítólagos katonai szolgálata nem akadálya annak, hogy a felperes keresetétől elálljon, — alperesnek fentebb kiemelt előadását figyelembe venni nem lehetett. (Kúria. P. TIT. 20911946/19. sz. 1946. június 3.J 93. (Pp. 695. §.) 1. a) A házassági törvény vétkességi rendszeréből önként következik a Pp. 695. §-áruik az a rendelkezése, amely szerini a névviselés és végleges nőtariás kérdését a felbontó ítéletben külön .kereset vagy viszontkereset nélkül is el kell intézni. A 6800/1945. M. E. számú rendelet a vétkességi elvet elejtette, ezzel a Pp.695. §-ában foglalt ennek a kötelező rendelkezésnek indoka megszűnt, a csupán a kötelék kérdésében rendelkező elkülönített végítélet hozatalának tehát törvényes akadálya ily esetekben nincs; b) a változott helyzetnek megfelelően a, névviselés és tartás tekintetében a feleség szerzett Perjogi döntvénytár 5 65