Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

48 Perjogi Döntvénytár. járásbíróságnak mint rendes bíróságnak a hatáskörét megállapító ítélet ellen, valamint az olyan peres ügy érdemében hozott ítélet ellen, nincs helye felülvizsgálatnak, amelyben elsó'fokon a járásbíróság mint rendes bíróság járt el. Társadalombiztosítási ügyekben azonban a kir. járásbíróságok mint külön ügy bíróságok járnak el, külön eljárási szabályok szerint, amelyek a polgári perrendtartás általános szabályaitól több tekintetben lényegesen eltérnek. Ha tehát a rendes bíróság az előtte folyamatba tett peres eljárásban azt állapítja meg, hogy a per a járásbíróságnak, mint társadalombiztosítási bíróságnak a hatáskörébe tartozik, ezzel nem a Pp. 180. §-ának 3. pontjában megjelölt pergátló körülmény fennállását állapítja meg, amelyről csak akkor lehet szó, ha a keresettel érvényesített jog érvényesítése a rendes bíróságok előtt folytatandó polgári per útjára tartozik ugyan, de nem annak a bíróságnak a hatáskörébe, vagy illetékessége alá, amelynél a kereset megindíttatott, hanem az idézett törvényszakasz 1. pontjában meghatározott annak a pergátló körülménynek a fennállását, hogy a kereset érvényesítése külön eljárásnak van fenntartva. Abban a kérdésben pedig, hogy ez az utóbb említett pergátló körülmény fennáll-e, vagy sem, a Pp. 522. §-ának 2. bekezdése a felülvizsgálatot nem korlátozza, amint ez kétségtelenül kitűnik abból is, hogy a Pp. 540. §-a értelmében a felülvizsgálati bíróság ezt a pergátló körülményt mindig hivatalból veszi figyelembe, holott a hatáskör hiányának, mint a Pp. 180. §-ának a 3. pontjában meghatározott pergátló körülménynek a figyelembe vétele szempontjából az 540. § is utal az 522. § 2. bekezdésének a korlátaira. A pernek a társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozását megállapító ítélet ellen használt felülvizsgálati panasznak nem is az az alapja, hogy a per — tekintettel az értékre — a törvényszék hatáskörébe tartozik, hanem csak az, hogy nem tartozik a társadalombiztosítási bíráskodás útjára és így nincs külön eljárásnak fenntartva. Ennek a kérdésnek az eldöntése nem a pertárgy értékétől függ. Az azután, hogy ha a felülvizs^ gálati támadás sikerre vezet, a pertárgy értékére tekintettel esetleg a törvényszék hatáskörét kell megállapítani, a felülvizsgálati bíróság döntésének csak közvetett és nem is szükségképpen való, hanem csupán esetleges következménye. Mindezeknél fogva az alperes válasziratában előterjesztett azt a kérelmet, hogy a felülvizsgálati kérelem, mint a Pp. 522. §-ának 2. bekezdése értelmében kizárt jogorvoslat, visszautasíttassék, nem lehetett teljesíteni. Az 1932 : IV- tc. 3. §-a értelmében társadalombiztosítási bíráskodás útjára a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló,