Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

4-J Perjogi Döntvénytár. lembe venni, ha a kereset érvényesítése egyáltalán nem tartozik a polgári peruira, vagyis ha annak igénybevételét maga a törvény zárja ki. Míg ha a polgári perutat csupán szerződéses megállapodás —- szerződést pótló szabályrendelet — zárja ki, a pergátló körülményt csak kifogás folytán kell figyelembe venni. (Kúria 1934. jan. 26. P. II. 4535/1933. sz.) 61. I. A rendes bíróság és a társadalombiztosítási bíróság közötti hatásköri összeütközést a legközelebbi közös felsőbíróság intézi el. — II. Az 1927: XXI. tc. 90. §-ára alapított kártérítési kereset a társadalombiztosítási bíráskodás útjára nem tartozik. (Kúria 1933. nov. 8. Pk. VII. 3997/1933. sz.) Indokok: A felperes igényét G. Simonnal szemben kétségen kívül az 1927 : XXI. tc. 90. §-ában foglalt arra a szabályra alapítja, hogy ezzel mint munkaadóval szemben jogerős büntetőbírósági ítélet megállapította, hogy a baleset a megfelelő óvóintézkedés foganatosításának elmulasztásából származott s hogy ennélfogva kártérítéssel tartozik annak az összegnek erejéig, amellyel az okozott kár az Országos Társadalombiztosító Intézettől járó kártalanítást meghaladja. Az 1932 : IV. tc. 3. §-ának 2. bek. szerint az ily tényállásra alapított perek nem tartoznak társadalombiztosítási bíráskodás útjára, következéskép azokban a rendes bíróságoknak kell eljárniok. B. takarékpénztár rt.-gal szemben a felperes nem alapította igényét arra, hogy valamely érte felelős személy gondatlanságát jogerős büntetőbírósági ítélet megállapította, sőt nem is állította, hogy ily eljárás indult volna és ezzel a féllel szemben támasztott követelésének alapja nem is valamely a társadalombiztosítási jogviszonyt megalapító jogszabály, illetve annak megsértése (1932 : IV. tc. 4. §), hanem az általános magánjognak a kárért való felelősséget megállapító szabályai, melyeknek alkalmazását a felperes az általa előadott arra a tényállásra alapítja, hogy a nevezett rt. a csatornázási munkát utóbb saját üzemében végeztette s oly vállalkozót választott, akinek ily munka végzésére jogosítványa nem volt. Arra sincs tehát alap, hogy a rendes bíróság a kereseti igény