Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 43 tekintetében az eljárást ezzel az alperessel való vonatkozásban megtagadja. Ezért a kir. Kúria a Pp. 51. §-ának 3. pontja alapján kimondta, hogy a perben a rendes bíróságnak kell eljárnia és a per tárgyának értékére s az alperesek lakhely szerint való általános illetékességére való figyelemmel megállapította azt is, hogy az eljárásra a b.-i kir. törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. = V. ö. az alanti 62., 63. sz., és Perjogi Dtár XIV. 6., 16., 42., XV. 69., XVI. 2., 59., XVII. 139., XVIII. 68., 103. 62. Az 1927: XXI. tc. 90. § II. bekezdésében nemcsak a különösen, hanem az általában való elrendelés esetében is az ahhozképest észlelt hiány vagy mulasztás pótlása iránt kibocsátott és jogerőre emelkedett iparhatósági konkrét meghagyás foganatosításának az elmulasztását kell érteni. Ha tehát a büntetőbíróság nem az ilyen mulasztásnak, hanem másnemű mulasztásnak a fennforgását állapította meg, akkor az ezen mulasztás alapján a munkaadó ellen indított kártérítési keresettel szemben fennforog a Pp. 180. § 2. pontjában szabályozott pergátló körülmény. (Kúria 1933. dec. 5. P. VI. 3719/1933. sz.) Indokok : I. Nem vitás, hogy a felperes férje az 1927 : XXI. tc. 56. §-a alapján balesetbiztosítási kötelezettség alá esett ; 1932. évi június hó 5-én este az alperesnek a gépkocsivezetője által vezetett gépkocsiján árukísérői szolgálat teljesítése közben balesetet szenvedett s meghalt ; S. F. gépkocsivezetőt a büntetőbíróság gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt jogerősen elítélte, mert «a setét, esős időben a gépkocsival a megengedettnél sebesebben és figyelmetlenül haladt. így okozója lett annak, hogy (az előtte haladó) kocsinak nekiment», minek következtében a felperes férje halálos sérülést szenvedett. Nem vitás az sem, hogy a felperes elhalt férje után az OTI-től havi 26 P életjáradékot kap. Az 1927 : XXI. tc. 90. §-a II. bekezdése értelmében az OTI-től járó kártalanítást meghaladó kárösszeg erejéig kártérítési kötelezettség akkor terheli a munkaadót, ha jogerős büntetőítélet a munkaadó, illetőleg megbízottja terhére megállapította azt, hogy a baleset oly balesetelhárító óvórendszabály vagy óvóintézkedés foganatosításának elmulasztásából származott, amelyet a hatóság akár általában, akár különösen arra