Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 31 peres jogállapotát egyáltalában nem érinti — az eljárási jog szempontjából a harmadrendű alperes tekintetében a fellebbezési határidő elteltével jogerőre emelkedett. Ebből következik, hogy a fellebbezési bíróság olyan pergátló körülményt, amely az elsőbírósági eljárásban a harmadrendű alperessel szemben merült fel, — még ha azt a pernek a nevezett alperessel szemben való jogerős befejezése előtt hivatalból kellett is figyelembe venni — többé jogszerűen figyelembe nem vehetett, ilyen pergátló körülmény miatt az elsőbíróság ítéletét hatályon kívül nem helyezhette és a pert meg nem szüntethette. A Pp. 505. §-ának 2. bekezdése értelmében ugyan a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét a fellebbezési kérelemmel és ellenkérelemmel meg nem támadott részében is hatályon kívül helyezi egyebek között abban az esetben, ha valamelyik félnek a törvényes képviselője mellőzve volt. Helyes értelmezés szerint azonban ezt a rendelkezést csak az olyan peres fél tekintetében lehet alkalmazni, akinek a javára, vagy terhére az elsőbíróság ítélete, habár nem is egész terjedelmében, fellebbezéssel megtámadtatott, nem pedig olyan peres fél tekintetében, akinek a javára vagy terhére az ítéletnek semminő része sem támadtatott meg fellebbezéssel. Ez következik abból, hogy a Pp. 505. §-ának a 2. bekezdésében foglalt rendelkezés kivétel az ugyanennek a törvényszakasznak 1. bekezdésében és a Pp. 503. §-ában foglalt általános szabály alól, s mint ilyen, a törvénymagyarázat általános szabályai szerint szorosan magyarázandó. A kifejtett jogi álláspontnak a helyességét támogatják a Pp. törvényhozási előmunkálatai is. Ugyanis a Pp. miniszteri javaslatának az indokolása szerint az 505. § második bekezdésében foglalt rendelkezés, amely módot ad arra, hogy az 1—3. pontok eseteiben a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét a fellebbezési kérelemmel és ellenkérelemmel meg nem támadott részében is hatályon kívül helyezze, abból indul ki, hogy az a fél, aki kellő képviseletben nem részesül, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem terjedelme felől sem rendelkezhetik. Márpedig a fentebb előadottak szerint az elsőbíróság ítélete a harmadrendű alperes részére a gyámhatóság által kirendelt gondnokának a kezéhez is kézbesíttetett, aki az 1894 : XVI. tc. 54. §-a és az árvaszéknek a per irataihoz 7. sorszám alatt csatolt hagyatéki ügyiratok között lévő, 1930. évi június hó 28-án 9611/1930/8. árv. szám alatt hozott véghatározata értelmében a harmadrendű alperesnek a perben való képviseletére is, mint törvényes képviselő, hivatva volt. Minthogy pedig az elsőbíróság ítéletének a kézbesítésével a harmadrendű alperes gondnoka számára mód adatott ennek az ítéletnek fellebbezéssel való megtámadá-