Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 23 vetkezik tehát, hogy a fellebbezési bíróság is a jelen perben lefolytatott bizonyítás eredményét a Pp. 270. §-a értelmében minden tekintetben teljesen szabadon mérlegelhette, arra való tekintet nélkül, hogy az egyes perbeli tényállítások tekintetében a bizonyítási kötelezettség melyik felet terhelte. = Ad I. : Vitás, hogy a bizonyítási teher szabályai perjogi, avagy magánjogi természetüek-e. Lásd Magyary «Magyar Polgári Perjog* II. kiad. 397—405. lapjait és az ott felhívott irodalmat. E szabályok a Pp. 371. § -a értelmében a bizonyítás tényleges lefolytatása esetében is megtartják jelentőségüket, ha nem merülnek fel oly körülmények, amelyek akár a bizonyító fél, akár a másik fél vallomását valószínűsítenék. — Ad II. : V. ö. Kovács Pp. magv. II. kiad. 534. § 160—165., 168., 211., 213., 215—217., 221—226., XVI. XVII. jzt. — Ad III. : V. ö. Grill Dtár XII. 1016. 29. /. A Pp. 770. §-ának harmadik bekezdése értelmében az ellenfél felhívásának és a bíróválasztás közlésének kir. közjegyző vagy járásbíróság útján kell ugyan történnie, ennek az alakszerűségnek hiánya azonban a választottbíróság megalakulásának nem érvényességi akadálya ; a közlés és felhívás hitelessége hiányának következménye ugyanis csupán az, hogy az ily közlésre és felhívásra a felhívott a Pp. 772. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt választottbír áj át közölni nem köteles. Ha azonban a felhívott a magánúton történt felhívásnak eleget tett, és az ellen a felhívó fél sem tett annakidején kifogást, a szóban levő alakszerűség hiányának jogi jelentősége már nincsen.—77. Av.b. ítéletében elég, ha az indokolás a vita lényegét illetően a bíróság meggyőződését előidéző okok felismerésére alkalmas: de nem szükséges, hogy az indokolás kimerítő és meggyőző legyen. Szükséges azonban az is, hogy az indokolás a helyes gondolkodás alapelveivel nyilvánvaló ellentétben ne legyen. (Kúria 1933. okt. 25. P. IV. 4310/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 37. 30. Az alapperbeni fellebbezés elmulasztásának kihatása az újított perbeni felülvizsgálat megengedhetőségére. {Budapesti kir. ítélőtábla 1933. okt. 24. P. XXI. 13,283/1933. sz.)