Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

22 Perjogi Döntvénytár. tcikk 125. §-a kifejezetten megmondja, hogy milyen esetekben van a gyógyszert ár kezelőknek joguk a gyógyszertártulajdonos jogkörének gyakorlására. Ezek közé a végrehajtási zárgondnok nem tartozik. A gyógyszertár, mint egészségügyi intézmény zárlati kezelése ugyanis nem vonható más üzemek, üzletek vagy vállalatok végrehajtási zárlat kezelésére vonatkozó jogszabályok hatálya alá, és az utóbbiakra vontkozó jogszabályokat csak annyiban lehet kiterjesztőleg magyarázni, amennyiben azok a közegészségügyi közérdekkel, különösen a gyógyszertártulajdonos büntetőés magánjogi feleló'sségére vonatkozó rendelkezésekkel összeegyeztethetők, a zárgondnok tehát az illetékes hatóságnak saját törvényes hatáskörén alapuló külön utasítása nélkül a gyógyszertártulajdonos által alkalmazott segédszemélyzetet elbocsátani nem jogosult. III. Az elsőrendű alperes válasziratában előterjesztett perbehívási kérelmének a kir. ítélőtábla nem adott helyet, mert a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem keretében, és az eddigi bizonyítás anyaga alapján határoz, újabb bizonyítékok már nem hozhatók fel, s így a perbehívás e helyen céltalan. Ad I. : V. ö. Perjogi Dtár IX. 125. ; Grill Dtár VI. 1736. — Ad II. : V. ö. Pht. 722. ; Perjogi Dtár I. 39., III. 109., 167. ; Magánjogi Dtár VII. 211. ; Térfy felülv. gyűjt. XVIII. 363. — Ad III. : A felülvizsgálati eljárásbani perbehívást elvben megengedi Perjogi Dtár VT. 72. és Kúria VI. 8024/1925..; Polg. Törv. Jog Tára VIII. 19. Ellenkező Perjogi Dtár VII. 76. — V. ö. még Perjogi Dtár II. 47., IX. 33., XVI. 49., 83. és Ruhmann Emil Magyar Jogi Szemle VIII. 2. sz. 28. /. Abizonyítási teher szabályainak jelentősége. — II. Felülvizsgálat alá esik az, hogy a fél eskü alatti vallomásának valószínűségére vonatkozó ténybeli következtetések okszerűek és iratszerüek-e. — III. A kártérítési igény jogcíme a kezességvállalásra alakított eredeti kereseti követelés jogcímétől különbözik, és így az eredeti kereseti kérelem megváltoztatásának tekintendő. (Budapesti kir. ítélőtábla 1933. szept. 26. P. IX. 11,046/1933. sz.) Indokok : A Pp. 269. §-ának a bizonyítási teher kérdéséről szóló szabályai lényegüket tekintve elsősorban pervezetési szabályok, amelyek azonban a bizonyítás tényleges lefolytatása esetében jelentőségüket elvesztik, úgyhogy a bizonyításnak tényleges foganatosítása mellett a szolgáltatott bizonyítékok értéke szempontjából teljesen közömbös, hogy a bizonyítási kötelezettség eredetileg melyik felet terhelte volna. Ebből kö-