Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 19 álló női tartásdíjkövetelés s járulekai erejéig 1931. május 2-án lefoglalta a végrehajtást szenvedőnek a B. H. rt.-tól járó fizetése és összes szolgálati illetménye fele részét. F. Jenőné sz. H. Hanni a végrehajtást szenvedő volt második felesége pedig 1931. november 28-án 160 P., 1932. január 23-án pedig 480 P női tartásdíj tőke s járulékai erejéig vezetett foglalást a végrehajtást szenvedő fenti illetményeire. E foglalások alapján a fent kifejtett jogi álláspont mellett a végrehajtást szenvedett illetményeiből 1932. január— május havára, tehát öt hónapra esőén letétbe helyezett havi 240 P, összesen 1200 P oly arányban illeti meg a fenti végrehajtatókat, amint a 240 P követelés aránylik a 80 P követeléshez, vagyis 3/4—1/4 arányban. 25. Árverés kitűzése esetén a még le nem járt bérkövetelés is ingó módjára lefoglalható. Sőt a jövőben lejárandó bérjövedelem ingó mód jára az esetben is lefoglalható, ha az ingatlanokra még árverés kitűzve nincs. (Kúria 1933. okt. 14. Pk. V. 2201/1933. sz.) Indokok : Annak előrebocsátása mellett, vájjon a P. B. rt.-ra történt engedmény a kir. kincstárral szemben hatályos-e, és így, hogy a P. B. a foglalással szemben igényét érvényesítheti-e, egyedül igényperben, illetve amennyiben köztartozásnak közigazgatási úton való behajtásáról van szó, csupán a 600/1927. P. M. sz. r. 59. §-a szerinti eljárás keretében érvényesíthető, a fent előadott tényállás mellett az a döntő körülmény, vájjon a még nem esedékes jövőben lejárandó házbér, mint készpénzkövetelés, ingó módjára a Vht. 79. §-ának alkalmazásával lefoglalható-e. vagy a végrehajtási törvény 208. és következő §-aiban szabályozott módon csupán a telekkönyvi hatóság által az ingatlan haszonvételére elrendelendő zárlat útján vonható-e foglalás alá. E tekintetben a joggyakorlat nem egységes, mert míg egyik felfogás szerint abból kiindulva, hogy a bér, illetőleg haszonbér nem más, mint polgári gyümölcse az ingatlannak a lejárat előtt, tehát az ingatlannak alkotó része, és így mint ingatlan ingó módjára le nem foglalható, addig a másik felfogás szerint a bér, mint előre meghatározott, bár még jövőben lejárandó készpénzkövetelés ingó és mint ilyen, ingó módjára a követelés letiltásával is lefoglalható. Emez ellentétes felfogások mellett a kir. Kúria megítélése szerint a foglaláskor még ugyan nem esedékes, de jövőben le2*