Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 11 választ — valamint a választottbíróság elnökeit a küldöttközgyűlés választja. Az alapszabályok 48. és 49. §-ainak rendelkezéseihez és a nem vitás tényálláshoz képest a közgyűlésbe a kiküldötteket kizárólag a fizető tagok választják és csakis fizető tag választható meg küldöttnek. A fizetők és a segélyezett tagok között a felperes által vitatott érdekellentét a kir. Kúria megítélése szerint is fennáll; mert a fizető tag javára az szolgál, ha a segélyezettek járulékai minél kisebb mértékben terhelik meg az egyesület vagyonát és ezáltal nekik a jövőben nagyobb arányú segélyre lehet kilátásuk. Ezzel szemben a segélyezett tagoknak az áll az érdekükben, hogy segélyjárandóságuk az egyesület vagyonállapota szerint megengedhető legmagasabb legyen. Ezt az érdekellentétet fokozza az, hogy az egyesületet a koronaromlás idejében ért nagyarányú vagyonveszteség következményeinek a segélyezés keretében a segélyezettekre minél nagyobb mértékű áthárítása felel meg a fizető tágok érdekeinek a segélyezett tagok ellentétes érdekével szemben. Az előrebocsátottakból nyilvánvaló, hogy a segélyezett tagoknak a tagsági viszonyból eredő vitás ügyei felett — mai összeállításban — a velük ellentétes érdekű fizető tagok választottaiból alakuló választottbíróság — lényegileg tehát maga az ellenfél van hivatva dönteni. Hozzájárul ehhez az a körülmény, hogy az alapszabályok 33. §-a szerint a választott bírák és a választottbírósági elnökök díjazását is az alperes egyesület központi választmánya állapítja meg. Ezzel szemben a Pp. 776. §-a akként rendelkezik, hogyha a felek a választottbíróság tagjainak díjazását közösen nem állapították meg, a díjakat a választottbíróság állapítja meg. A felek közös megállapításával egyjelentőségű volna, ha a szabályszerűen létrejött alapszabályi rendelkezés pontos meghatározással megállapítaná a választottbírák és elnökök díjazását ; ellenben a fentebb érintett alapszabály és szabályozás, amely az alperes egyesület kormányzószervének, vagyis az alperesnek magának tartja fenn a díjazás megállapítását, nyilván törvényellenes és alkalmas arra, hogy a választottbírák és elnökök függetlenségét érintse. Az ilyen szervezetű választottbíróság arra is figyelemmel, hogy a küldött közgyűlés által választott elnökök közül esetenként eljáró választottbírósági elnök kijelölésének módja szabályozva nincsen, már eleve nélkülözi a pártatlanság, érdektelenség és függetlenségnek azokat a feltételeit, amelyek a bírói dön-