Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

36 Perjogi Döntvénytár. 1924 : XVIII. tc. 21. §-a a jelzálogos hitelezők terhére az IPOSz­nak és tagintézeteinek ezt meghaladó előnyös kielégítési jogot biztosítson. 62. A K. T. 309. §-án alapuló megtartási jog csak azon hitelezőkkel szemben ad elsőbbségi kielégítésre igényt, akik a megtartás tárgyának birtokba vételét s a megtartási jog keletkezését és érvényesítését követően szereztek a meg­tartási jog tárgyára végrehajtási zálogjogot. És az adós ellen lefolytatott perekben hozott ítéletek, amelyek a meg­tartási jogot megállapították, s minden hitelező ellen érvé­nyesíthetőnek kimondották, az azon perekbe be nem vont hitelezők sérelmére nem szolgálhatnak. Ellenben a csőd­törvény 57. §-a alapján kifejlődött állandó bírói gyakorlat szerint az iparost az ipari munka tárgyára törvényes zálogjog illeti, még pedig a keletkezése és érvényesítése előtt végrehajtási úton szerzett zálogjoggal szemben is, ha a ko­rábbi foglalásokat követően végzett ipari munka és befek­tetett anyag a végrehajtás tárgyának az értékét emelte, s ez által magasabb árverési vételár elérését eredményezte. (Kúria 1932. máj. 21. Pk. V. 5904/1931. sz.> = Ugyanígy Kúria V. 973/1931. és fenti 37. sz. 63. A végr. nov. 2. §-ából következik, hogy a templom végrehajtás alá nem vonható. Ha pedig az ingatlan a telekkönyvben egységes jószágtesten szerepel, az jogilag az azon épült templom, mint fődolog sorsát osztja, követ­kezésképpen a telekkönyvi akadály az egész ingatlanra kiterjed. ^Kúria 1932 jún 28< pk y 6411/1931. sz.) = V. ö. 7. sz. jogegységi döntvény, Pht. 382. 64. A 6340/1927. M. E. sz. rendelet 2. §-a a külön kielégítésre jogot tartó követelések behajtását nem tilal­mazza, hanem csupán az előnyösen kielégítendő követelé­sek végrehajtása elé állít fel korlátot, és az 141011926. M. E. sz. rend. 21. §-ának hatályban lévő 8. pontja szerint a kényszeregyezségi bíró az ott megjelölt esetekben a külön

Next

/
Thumbnails
Contents