Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 27 ként kihallgatott P. Sándor nem tud arról, hogy K. V. a kérdéses árukat neki vagy másnak mint sajátját árulta volna, míg a szombathelyi kir. járásbíróság eló'tt P. 531/1926. sz. alatt folyamatban volt igényperben tanúként kihallgatott K. V. azt vallotta, hogy soha senkinek ezt az árut eladásra nem kínálta, mert azt sajátjának sem tartotta. A kir. Kúria a tanúk vallomását a Te. 40. §-a értelmében mérlegelése körébe vonván, úgy találta, hogy K. V. tanú idézett vallomását teljesen aggálytalannak tünteti fel az E. és F. alatt csatolt levélnek az a tartalma, mely szerint az árunak, mint bizományi árunak visszautasítását fizetési nehézségeire tekintettel, éppen az esetleges hátrányos jogkövetkezmények elhárítása okából tartotta szükségesnek s a felperest sürgette, hogy az áruval rendelkezzék. Ezekre tekintettel a kir. Kúria a tényállást kiegészítőlég megállapította, hogy K. V. a lefoglalt árut másnak eladásra nem ajánlotta, tehát ez a körülmény a foglalás jóhiszemű voltának megállapítására alapul sem szolgálhat. Ezek szerint az alperes a foglalás megengedhetősége felől rendelkező jogszabályok ellenére járt el akkor, midőn a K. V. tartozása fejében a felperes ingóságait vette foglalás alá, tehát az anyagi jog szabályainak megfelelően döntött a fellebbezési bíróság akként, hogy az alperesnek ezt a vétkesen gondatlan eljárását a kártérítési kötelezettség alapjául ismerte el. 51. Ha az ipari jelzálogi adós ellen az 1928:XXI. tc. és az 5600/1929. I. M.sz. rendelet értelmében a végrehajtási zárlat a jelzáloggal terhelt egész vagyonra elrendeltetett, az adós ellen más hitelező által indított perben a felperesnek kell állítani és bizonyítani, hogy alperesnek van olyan ifagyona, amely a törvényben említett kivételek alá esik, arra ezért az általános végrehajtás és zárlat ki nem terjed és így ezek tekintetében az ipari jelzálogadós alperesnek perképessége az ellene elrendelt zárlat ellenére sem szűnt meg. (Kúria 1932 márc 16 p yn 5167/1931- sz ) = Ugyanígy Budapesti Tábla VI. 3621/1932. 52. /. Ha a felfolyamodás tévesen a másodbíróságnál adatott be, a felfolyamodási határidőből azonban még rendelkezésre álló idő rendes ügyelintézés mellett elegendő