Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 25 ben, rendszerint egész összegében illeti meg az ügyvédet- (Kúria 1932. ápr. 28. P. VI. 4757/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XV. 32. ; XVI. 90., 146. 47. Az a körülmény, hogy a nyugdíjintézet a külföldi munkaadó magyarországi vagyonából támogatást élvez, még nem jelenti azt, hogy a nyugdíjintézetnek erre a támogatásra irányuló netáni követelése a munkaadó magyarországi ingatlan vagyonával biztosítva is van, és hogy ezen az alapon a Pp. 27. § 1. bekezdése értelmében a nyugdíjintézettel szemben a bíróság illetékessége megállapítható volna. (Kúria 1932 ápr 7 p n 2325/1931. sz.) 48. A választottbírói ítélkezés érvényességének a választottbírósági szerződés nem az egyedüli feltétele; hanem ahhoz — akár főperbeli keresetről, akár ú. n. főbeavatkozási keresetről van szó — szükséges az is, hogy azok, akik egymással szemben perbelépnek, a közöttük támadt vitás ügy eldöntésére hivatott választottbíróságot a törvény, vagy a szerződésben meghatározott szabályszerű módon kölcsönösen kirendeljék, megalakítsák. Ha tehát azt a választottbíróságot, amely a főbeavatkozási kereset eldöntésére hivatva lett volna, meg nem alakították, hanem a főbeavatkozási kereset felett, részben más személyek között, más jogvitára, korábban megalakított választottbíróság döntött: ez a döntés a Pp. 784. § pontja értelmében érvénytelen. (Kúria 1932 máj 10- P IV 7198/1930. sz.) 49. Ha a választottbíróság tagjai tisztüktől abból az okból, mert a választottbíróság díjai nem látszanak biztosítottaknak, a Pp. 773. §-ára való hivatkozással visszalépnek, ez ellen a peres felek bármelyikének módjában áll akár a Pp. 771. §-ában, akár pedig esetleg a Pp. 773. §-ában szabályozott eljárást folyamatba tenni. Ha e jog-