Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 21 s a felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy fizessen az alpereseknek 15 nap alatt 400 P perköltséget. Indokok : A felperes egyházközség azon az alapon, hogy vele szemben a hitbizomány javára és terhére fennállott kegyuraságot a hitbizományi birtokos és az alperesek között az o-i uradalomnak a hitbizományi kötelék alól való feloldásával kapcsolatban az o-i uradalomra nézve létrejött átruházási szerződéssel az alperesek szerezték meg, — noha ennek az átruházási szerződésnek a hatálybalépte az átruházó és az alperesek között vitás és noha a kegyuraságban bekövetkezett változáshoz az; egyházhatósági hozzájárulás. sem következett még be, az o-i uradalom birtokában azonban az alperesek vannak -— az alpereseknek arra való kötelezése iránt indított keresetet, hogy azok az említett kegyuraság alá tartozó templomán és paplakán szükségessé vált helyreállítási munkálatokat elvégeztessék vagy ezeknek a munkálatoknak a költségét megfizessék. Az alperesek az átruházási szerződésben nem valamely mást terhelő meghatározott kegyúri szolgáltatásnak a teljesítésére, helyreállítási munkák végzésére, vagy azok költségének viselésére vállaltak kötelezettséget, hanem a kegyuraságot a maga egész terjedelmében átvállalták. Ebben az esetben nincs tehát szó arról, hogy az alperesek erre vonatkozó közjogi kötelezettség nélkül vállalkoztak a felperes, mint harmadik személy javára meghatározott kegyúri szolgáltatás teljesítésére, amely esetben t. i. a peresfelek jogviszonya lényegében magánjogi természetű lenne, — hanem az alperesek kötelezettsége attól függ, hogy a kegyuraság reájuk átszállott-e, vagy nem. A kereset tehát kegyúri jogviszonnyal kapcsolatos. A kegyúri jogviszonyból folyó vitás kérdések eldöntése .pedig, ideértve a kegyúri jog keletkezésére, fennállására, tartalmára, terjedelmére és megszűnésére vonatkozó összes kérdéseket, így tehát azt a kérdést is, hogy a kegyúri jogok és kötelezettségek ezidőszerint az alpereseket illetik és terhelik-e s ezen az alapon tartoznak-e a keresetben követelt szolgáltatással, — amint azt a hatásköri bíróság 1929. évi november hó 18. napján kelt 1929. Hb. 77/8. számú határozatában kimondotta —• a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Minthogy pedig a peressé tett kérdés eldöntése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, nincs helye — amint az a kir. ítélőtábla ítéletében foglaltatik — a bíróság részéről annak a döntés jellegével bíró kijelentésnek sem, hogy a kegyuraságga! kapcsolatos kötelezettségek a kegyurasággal terhelt ingatlanok mindenkori jogszerű birtokosai által teljesítendők. Másrészt,