Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

20 Perjogi Döntvénytár. nyilatkozatában foglalt kikötése kölcsönös írásbeli szerződéssel megtörtént. Azt nem is állítja az alperes, hogy saját aláírásával egyező tartalmú ellenlevelet küldött a felperesnek. Az alperes részéről tehát hiányzik az írásbeli alávető nyilatkozat. Amennyiben tehát a felperes az alperest a jelzett választottbíróságnál alperesként perbefogná, az alperes az ő írásbeli alávetésének hiánya következtében alapos pergátló kifogást tehetne, sőt a. Pp. 784. §-ának 1. pontja alapján a rendesbíróság előtt keresetet is indíthatna a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt. Az írásbeliségben levő kellék hiányát nem teszi meghaladottá az, hogy az ügylet teljesedésbe ment. Minthogy pedig a Pp. 767. §-a értelmében a választottbírósági szerződés csak úgy érvényes, ha írásba van foglalva, nyilvánvaló, hogy a jelen esetben a törvénynek megfelelő érvényes kikötés nincs. Következőleg az alperesnek a választottbírósági kikötésre alapított pergátló kifogása alaptalan. Miért is azt el kellett vetni. = A gyakorlat nem egységes. V. ö. Perjogi Dtár I. 424., 426. ; II. 482.; IX. 59. ; XVII. 48. — A fennforgó esetben az alsóbírósági álláspont helyesebbnek látszik. 39. Ha az alperesek az átruházási szerződésben nem valamely mást terhelő meghatározott kegyúri szolgáltatásnak a teljesítésére, helyreállítási munkák végzésére, vagy azok költségének viselésére vállaltak kötelezettséget, hanem a kegyuraságot a maga egész terjedelmében átvállalták, nincs tehát szó arról, hogy az alperesek erre vonatkozó közjogi kötelezettség nélkül vállalkoztak a felperes, mint harmadik személy javára meghatározott kegyúri szolgáltatás teljesítésére, amely esetben a peres felek jogviszonya lényegében magánjogi természetű lenne, — hanem az alperesek kötelezettsége attól függ, hogy a kegyuraság reájuk átszállott-e, vagy nem : ebben az esetben az egyházközségnek a paplak helyreállítására irányuló igénye egyenesen a kegyúri jogviszonnyal kapcsolatos lévén, ennek érvényesítése még az alperesi birtoklás jogszerűségének megállapítása alakjában sem tartozik rendes bírói útra. (Kúria 1932. szept. 1. P. I. 330/1932. sz.) A kir. Kúria : Felperes csatlakozási kérelmét elutasítja, az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán azonban a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a pert egészben megszünteti